A Szent István királyról nevezett esztergomi ősrégi papnevelő intézet hittudományi főiskolájának értesítője az 1896-97 iskolai évről (1897)
25 stb. nevenapján és az úgynevezett duplikanapokon, összesen ötvenhatszor, daczára a növendékeknek fizetett bor váltságának, mégis kapnak bort. Szakított az intézet az eddigi tálalási rendszerrel mint olyannal, mely részint egészségrontó, másrészt a növendékek egyeseire igazságtalan, midőn az adagbani tálalást személyes tapasztalatai alapján mint egyedül helyeset és igazságosat behozta. Ugyanezt tette az étterem felszerelésével, midőn a viaszkosvásznat fehér asztalterítőkkel, a czintányérokat porczel- lántányérokkal, a vas evőeszközöket china-ezüst eszközökkel kicseréltette. Az intézet elöljárósága midőn egyrészt azon van, hogy az intézet növendékei egészséges, tiszta, ízletes és elegendő ételt kapjanak, másrészt a fölött is őrködik a legszigorúbban, hogy a növendékek ne legyenek az ételekben válogatók és finyásak. A növendékek étkezés közben, legyen az akár reggeli akár ebéd vagy vacsora, mindig az elöljárók egyikének a felügyelete alatt vannak, akinek kötelessége felügyelni az ételek minőségére, a tálalás rendjére és főképen a növendékek étkezési modorára, hogy tényleg gyakorolják-e azon útmutatásokat az asztalnál és az étkezésnél, melyek az illemszabályok magyarázatánál kötelességükké tétettek. A növendékeknek ünnepélyeken való szereplését és közreműködését azzal jutalmazza az elüljáróság, hogy uzsonnát ád nekik. A kormányzó saját költségén szüreti, az intézet pedig majálisi mulatságot rendez a növendékeknek. c) Ruházat. Szorgosan és lelkiismeretesen őrködik az intézet a fölött, hogy növendékei a szükséges ruhaneművel el legyenek látva. Az a körülmény, hogy a felvett növendék szüleinek a legtöbbje ruha- és fehérnemüek beszerzését maga eszközli az elüljáróság által megjelölt és meghatározott számban, arra indította az elöljáróságot, hogy az összes növendékeknek, — kalapot és reverendát kivéve — úgy a fehérneműt, mint a czipőt és harisnyát
