A szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló Esztergom-vizivárosi érseki nőnevelő-intézet értesítője az 1939-40. iskolai évről (1940)

28 Május 21-én a IV. osztály fizikai tanulmány céljából a Kolos-kórlíáz Röntgen-berendezését nézte meg. Május 27-én a II. liceum történelmi és sportkirándulása Visegrádra. Junius 3-án az !. osztály a helybeli Erdészeti Szakiskola fa- és cser­jéskertjét tanulmányozta. Május 3l-én tartottuk meg a Madarak és Fák napját a Búbánat- völgyben. 4. Ünnepségeink. Intézetünk egyik irányító eszméje a vallás mellett a hazaszeretet s mind­két szépséges eszmének boldogan igyekeztünk kifejezést adni november 19 én, nyilvános nagy ünnepségünkön, amikor a Rózsák Szentjét szerető hódolattal állítottuk leányifjúságunk elé. Ugyanakkor a legendás kuruc korszak hősét, 11. Rákóczi Ferencet, is újra életre hívtuk a „Rákóczi legszebb katonája“ c. színműben. Műsorszámok : 1 Halmos: Ének Szent Erzsébet rózsáiról. 2. Ünnepi beszédet mondott: Padányi Frank Antal, tanügyi főtanácsos, tanítóképzői igazgató. 3. Goriczky—-Buchner: Rákóczi legszebb katonája. Énekes-zenés történelmi, ifjúsági színmű. Halmos „Szent Erzsébet rózsái“ c. bemutatójá­ban ismét megcsillogtatta istenadta tehetségének szép sugárzását. Az ének alatt Szent Erzsébe et élőképben láttuk a felebaráti szeretet örök hirdetője- ként. A színdarab főszerepét Sági Ilona V. é. t. j. játszotta tiszta átérzéssel, szép alakítással és lírai csengésű meleg hangjával érvényre juttatta a hon leány áldozatos szeretetét. A magyar táncok ritmusa is hozzájárult a letűnt korszak megelevenítéséhez. A darab témája a kuruc korban történik ugyan, de szimbolikusan belekapcsolódik a jelenbe, amikor égig szárnyaló hittel hir­deti: Győz a magyar igazság! Bensőséges ünnepség keretében üdvözöltük igazgató urunkat tan­ügyi főtanácsossá történt kinevezése alkalmával jan. 11-én. Az énekkar be­vezetőül Mendelsohn Üdvözlő énekét énekelte. 2. Hitter Piroska V. é. t. j. a következő beszédet mondotta el: Méltóságos Tanügyi Főtanácsos Ur! „Mindenki annyit ér, amennyit a közösségnek használ“ — mondotta Széchenyi. — A közösség értékét élet- színvonala határozza meg, eszméi mérik fajsúlyát, a benne folyó munka mutatja tartalmát és erkölcsi mozzanatai tisztaságát tükrözik. Annak a mun­kának nagyságát mérték most le a legilletékesebb helyen, amely mindezek­nek az értékeknek a mi kis körünkben tartalmat adott. És hogy a munka tökéletes volt, bizonyítja az ország vezetőjének, a Kormányzó Ur Őfőméltó- ságának elismerése. Ma, amikor a nagy világnézeti összeütközések korát éljük, amikor gigászi erők mérkőznek és az emberek lelkét százféle eszme- áramlat mérgezi, tudjuk, kétszeresen nehéz az eszményeket a maguk tisz­taságában diadalra juttatni. És mégis, ebben az Intézetben a Méltóságos Igazgató Ur vezetése alatt megtanultuk, hogy az élet igazi nagy összetevői az erkölcsi, lelki, szellemi és kulturális értékek. Ezeket a termékenyítő, anyag­talan ideálokat akarjuk mi az életben a becsületes munka harcával diadalra juttatni. Ezekkel akarjuk a magyar élet szellemi és etikai betegségének kór­okozóit elpusztítani. És ha olykor torzképeket mutatna az élet görbe tükre, nem csüggedünk, mert innen magunkkal visszük a töretlen hitet, tiszta idea­lizmust, hogy a léleknemességnek, az igazságnak, a becsületes munkának győznie kell a bűn s a hitetlenség felett. Mi akármennyire szeretnénk most

Next

/
Thumbnails
Contents