A szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló Esztergom-vizivárosi érseki nőnevelő-intézet értesítője az 1939-40. iskolai évről (1940)

14 Őfőméltóságát, áldásos országosának 20. évfordulója alkalmával s ugyan­ekkor áldoztunk Mátyás király dicsőséges emlékének, születése 500-ik évfordulóján. Március 3-án XII. Pius pápa Őszentsége koronázásának évfor­dulója alkalmából a helybeli főszékesegyházban tartott hálaadó istentisztele­ten testületileg vettünk részt; 15-én, a szabadság napján, műsoros hazafias ünnepélyt tartottunk. Kegyeletes megemlékezéseink. Október 6-án iskolai ünnepély kereté­ben áldoztunk az aradi vértanuk emlékének. Halottak estéjén felvirágoztuk és kivilágítottuk a Hősök-temetőjének sírjait. Május végén a világháború hőseiről, június 4-én a trianoni gyászról emlékeztünk meg. Szülői értekezletünket decemper 19-én tartottuk meg, amelyen az igaz­gató megnyitó beszéde után Tarda Jenő hitanár tartott előadást ezen a címen : „Hogyan neveljen a család élményszerűen ?“ Egészségügy. A tanárok és tanulók egészségének óvása állandó gon­dunk. Az intézetnek van orvosa és rendelője. A fogorvosi kezelés intézmé­nyesen nincs bevezetve, de a növendékek orvosilag kezeltetik fogaikat. A tüdőbeteg-gondozóban csak azokat vizsgálják meg, akiket az intézeti orvos odaküld. A líceumban orvosi javallásra 2 tanuló a kézimunka, 6 az ének, 3 a testgyakorlás alól fel volt mentve. A felmentések okai : gyenge szem. beteg gége, elferdült gerinc, nagyfokú testi gyengeség. Dr. Hamza József intézeti orvos az év elején összes növedékeinket megvizsgálta, vör- heny ellen mindnyáját beojtotta s két ízben szemvizsgálatot tartott. A hozzá­forduló tanulókat évközben is ellátta tanáccsal. Az intézet minden helyisé­gét átjárta s egészségügyi szempontból semmi kívánnivalója nem volt. Ennek az állandó ellenőrzésnek tulajdonítható, hogy járvány nem lépett fel s mun­kánkat zavartalanul végezhettük. Az osztályfőnökök, a testnevelés és egészségtan tanárai állandóan figyelik a növendékek egészségi álla­potát. A melegebb napokon az intézet teraszán és kertjében tanítottunk s gyakori kirándulásokat rendeztünk, ami szintén jó hatással volt a növen­dékek egészségére. A mulasztások száma rendes, halálozás nem történt. Az állat- és növényvédelem terén végzett tevékenységünkről a V. K M. 7453/1936. ein. sz. rendelete értelmében a következőkben teszünk jelentést: Növendékeink a nőnevelőintézet kertgazdaságában 4 drb. dió-, 3 drb. szilva-, 4 drb. körtefát ültettek, A gyümölcsfák száma a szigeti kertben 88, amelyet szakszerűen gondoztak a gazdasági tanár irányítása mellett. Az iskola dísz- kertjében 4 bokor- és 6 magastörzsű rózsát ültettek. Az idei hosszú és der­mesztő tél folyamán az iskola udvarán, kertjében s az intézet előtti parkban kihelyezett fészekodukat és madáretetőket különös szeretettel gondozták s az etetést szorgalmasan elvégezték. A madarak- és fák napját dalokkal és sza­valatokkal május 31-én a Búbánat-völgyben tartottuk meg. Az V., evesek búcsázása. Az V. évesek utolsó neveléstörténelemórája volt. Mint Árendás Mária beszédében mondotta: „a neveléstörténelemórák nem a rideg magyarázás, a gyötrő számonkérés órái voltak .. . hanem min­dig valami lelki többletet kaptunk, mert egy igazi pedagógus lelke szólott hozzánk . . . Azt hiszem, imáinkon kívül az lesz hálánk legérdemesebb jele, ha életünkben, jövő munkánkban Méltóságos Igazgató Úr nemes példáját kö­vetni fogjuk.“ Igazgató úr válaszában az igaz, szép, jó eszményi kultuszá­nak követésére buzdította búcsúzó társainkat. „Necsak mint elveket fogadják el — mondotta —, hanem váltsák munkára és életüket ennek megfelelően

Next

/
Thumbnails
Contents