A szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt álló Esztergom-vizivárosi érseki nőnevelő-intézet értesítője az 1930-31. iskolaévről (1931)
18 a vallás ihletű, himzőkezű Gizelláé. Ez a hely királyok székhelye, az érsekség és káptalan s vele a tudományok és művészetek otthona volt. Főszékesegyházi iskolájában tanult paptanítók innen mentek szerte a hazába, hogy a nyugati civilizáció és kultúra első áldásaiban részesítsék a hazát szerető magyart. Ebben az ihletett miliőben végezzük nevelői munkánkat. Erős a meggyőződésünk, hogy csak az a tanítónő végezhet mindenkor korkövetelte érdemes munkát, akiben a hit, az erkölcs és nemzeti szellem eszményekké, elvekké, a cselekvések irányitó törvényeivé inkarnálódtak. Az intézet tradicionális szelleme, a tanítás, példa, ünnepélyeink és kirándulásaink mind-mind ezt a célt szolgálják. Az átélt pedagógia hívei vagyunk: a saját Ítéletüknek, gondolkodásmódjuknak, eljárásuknak, életüknek kell bizonyságot tennie kialakult pedagógiai jellemükről. A vallásos lelkűiét elmélyülését és gyakorlatiasságát szolgálják a vasár és ünnepnapi szentmise-hallgatás, a havi szentgyónás és gyakori szentáldozás, az októberi és májusi naponkénti ájtatosságok s a Mária-Kongregáció, melynek csaknem minden növendékünk tagja, és a lelkigyakorlatok. Nemzeti nevelésünk irányelveit a szomorú jelen szükségletei, nemzetünk helyzete, újabb törekvései jelölik ki. Különös nyomatékkai hangsúlyozzuk és példázzuk a nemzet tagjai közti összetartásnak, testvéri szeretetnek és kölcsönös áldozatkészségnek szükségességét, a hivatásbeli és polgári munkásságnak s kötelességteljesitésnek, általában az erényeknek nemzetmentő fontosságát. Közös megállapodással ebben az irányban folyt a tanítás, ehhez alkalmazkodtak iskolai és nyilvános előadásainkon a szavalatok és beszédek. Mivel nevelésünk lényegében akaratnevelés, s vele kapcsolatban önnevelésre való szoktatás, amelyben a lélekre való hatásnak minden alkalmát, eszközét felhasználjuk, szeretetteljesen szigorú fegyelmezésünk szép eredményt mutat fel a növendékek rendszeretetében, pontos köte- lességteljesitésében, nemes lelkiségében s az intézet szabályainak betartásában. A hónap egy-egy vasárnapján tartott úgynevezett törvénymagyarázó órán, amelyen az illem és úri modor követelményeit is ismertettük, csírában iparkodtunk elfoljtani minden jelentkező rendellenességet. Súlyosabb természetű fegyelmi kihágás nem fordult elő. A kisebb ügyeket az osztályfőnökök saját hatáskörükben intézték el. b) Gyakorlati kiképzés. A növendékek gyakorlati képzése az 1925. évben életbe léptetett tanterv utasításai szerint történt. Intézetünk 111., IV. és V. éves növendékei hospitálási feladataikat elméleti tanulmányaikkal kapcsolatban végezték a pedagógia tanárának utasításai szerint. A III. évfolyam növendékei a tanév második felében kezdték a hospitálást a gyakorlóiskola 1I1.-1V. osztályában. Megfigyeléseiket testtani és lélektani szempontból végezték. A IV. osztály tanulói a gyakorlóiskola I.-Il. osztályában hospitáltak. A pedagógiai órákon megbeszélt nevelői, tanítói eljárások alkalmazását figyelték meg a gyakorlatban. Az V. éves növendékek különösen a tanítások menetét, fel
