Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

egymást. Hiszen nélkülük sem istentiszteleteket nem lehet tarta­ni, sem oktatni nem lehet. Csak példaként idézem: a török dúlta ország levéltárainak pusztulása ellenére is a Csanádi káptalannak 1285-től 1526-ig nem kevesebb, mint tizenhárom éneklőkanonokát ismerjük név szerint. Két szukcentorának is feljegyezték a nevét. (Egyikük, az 1385-től 1422-ig említett Lippai Péter szukcentor Bécs egyete­mén tanult.) Székesfehérvárról mindössze három szukcentor nevét ismer­jük.>' Óbudának - az ún. „budai káptalannak” - 1245-ből ismerjük szukcentorát, Miklós mestert. Magisztrátusa műveltségének, óbudai szőleje jómódjának jele.52 Jóval részletesebbek azok az ismereteink, amelyek - éneklőka- nonokjainak adatain át - az esztergomi főkáptalan zenei életére vonatkoznak. Érdemes névsorukba, apró adataikba belepillanta­nunk. 1208-tól 1543-ig, Esztergom eleste évéig — tehát három és fél évszázadon át - negyvenhét éneklőkanonoknak nevét is­merjük, közülük öt — egyszerű esztergomi kanoniája mellett - viseli a szukcentori tisztet. SzUKCENTOROK FELADATAI A szukcentor Esztergomban - de egyebütt is - naponta felvezeti diákjait, a scolárisokat a nagymisére és a veszperásra. A pozsonyi káptalan templomában az iskolamester — a szukcentor - tanítvá­nyaival együtt naponta énekli a Nona-Vesperás horákat.” A szukcentornak s énekes diákjainak munkáját az éneklőkano­nok köteles volt ellenőrizni. Ellenőriznie kellett: a szukcentor 98

Next

/
Thumbnails
Contents