Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

A GREGORIÁNUM - AZ EGYHÁZI MŰZENE DIADALÚTJA Az ISKOLÁK

Nagy Szent Gergely pápa, az Aniciusok nemzetségének ivadéka (540-604) a lateráni bazilika mellett alapítja meg a középkori egyházi műzene kirepítő fészkét, a Schola Cantorum-ot. Pár évszázaddal utóbb ez az intézmény, a nagy pápa nevét őrző gregorián muzsikának forrása válik a frank Aachen, Reims, Chartres, Speyer, Mainz érseki és püspöki székesegyházi iskoláinak mintaképévé.

Akadnak kutatók - kutatói irányzat ez -, akik Gergely pápának a liturgikus énekkel kapcsolatos szerepét vitatják, sőt tagadják. E kutatók szemléletében a gregoriánum csak utóbb, VIII-IX. századi frank és római énekiskolákban született meg. E szerint ezek.a scholák Gergely pápát csupán saját irányzatuk auktoritásának öregbítése végett tették meg a gregoriánum alapítójának.

Számunkra - kései honfoglalásunk okán - ez az eredetkérdés közömbös. A magyar kereszténység kezdeteikor a római és frank gregoriánus iskolák már majdnem éppen annyira régiek voltak, mint az ő szemükben Gergely pápa kora!

Magyarországon a gregorián Schola Cantorum utódai közé számíthatjuk első regia capelláinknak, a székesfehérvári és esztergomi királyi alapítású dómoknak kórusiskoláit.

De világi egyházaink zenetörténeti szerepével a korai román kor egyetlen szerzetesrendjének, a bencéseknek zenei kultúrája is párhuzamos. Az 5 29-ben alapított Monte Cassino, majd Fulda, Sankt Gallen, Reichenau példáját a X. század végén megalapított győrszentmártoni - pannonhalmi - bencés kolostor s annak zenei stúdiuma, ha késve is, de híven követte.

67