Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
maiba kényszerítette - maga a muzsika az élő zene mind vallásos, mind világi, tábori, népi műfajaiban tovább-burjánzott. Divatos szóval: újratermelte - inkább: újrateremtette - önmagát a népvándorlás századaiban. Gótika és többszólamúság Az első itáliai keresztények a római hatóságok üldözései miatt föld alatti, titkos szektáriusok voltak. Ok istentiszteleteikben már nagy szerepet adtak a zenének, az éneknek. A hangszeres zenét az első egyházatyák még ellenezték; hangszert be sem engedtek istentiszteleteik színhelyére. Azonban egyre több és többfajta etnikum keresztelkedett meg. Valamennyi magával hozott valamit pogány kori szokásaiból és rituális zenéjéből. Ezért az egyház lassan hozzájárult ahhoz, hogy a hangszeres muzsikát is bevezessék. És mindazokat a szövegeket énekeljék, amelyek nem ellentétesek a keresztény hit tételeivel. így megengedték, hogy az agapéknak nevetett sgent testvéri lakomákon - ezeken a szeretet-vendégségeken - lant és kithara szavánál kegyesen szórakozzanak. Az ókeresztények melódiáinak jó része zsidó és görög eredetű volt. Bizánc keleti keresztényei megörökölték a zsidó és a pogány melódiákat, és azoknak dallamára énekelték himnuszaikat. Ugyanezekre a dallamokra tették át bibliai zsoltáraikat, dicsérő és könyörgő énekeiket is. A középkor keresztény zenéje éppen úgy, mint az európai képzőművészet, Bizáncban született. S különös: amíg a Bizáncból hódító útjára induló egyházi zene Nyugaton megújult, s a modern zenéig hatott, addig maga a bizánci muzsika - éppen <>5
