Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

VII. MOHÁCS UTÁN

1. F. L.: Buda a török korban. Budapest, 1944. 129. - Ugyanekkortájt, 1541-ben, Buda török kézre jutása után írja az elszomorodott szívű Batthyány Ferenc bán egvik levelében: „tudod, hogy Budán van az (török) császár, mi sem tombolhatunk mostan annyit, mint azelőtt. .

2. „Ein wahrhaftes neues Lied von der Stadt Mühlhausen und ist im Ton, wie der Graff von Serin etc. zu singen.” Strassburg, 1587. Győri füzetek, III. 280.

3. Enessey György (Bezi, Győr m. földbirtokos) írja Fragmenta de statu Hungáriáé. . . ab anno 1526 usque ad annum 1699 c. 1795-ben írt művében. Győri füzetek, II. 96.

4. Századok, 1876. 335.

5. Századok, 1880. 632-635.

6. Thaly Kálmán: Balassi Bálint zenei forrásai. Századok, 1875. 5-6.

7. Századok, 1875. 5-6.

8. Takáts S.: Rajzok a török világból. I. Budapest, 1915. 426. (A török-magyar énekesek és muzsikások.) - Mártonról, az oroszi papról s a két énekes deákról: Némethy L.: Series parochiarum et parochorum Archi-Dioecesis Strigonien- sis. Esztergom, 1894. 771.

9. Erdély leglényegesebb, dátumhoz köthető korai zenetörténeti emléke az 1554-es évhez fűződik. Tizenhárom évvel Budának másfél százados török kézre jutása után Kolozsvárott jelenik meg Tinódi Lantos Sebestyén Cronicá- ja, a kor legnagyobb magyar históriásének-gyűjteménye. Tinódi műve huszonhárom dallamot közöl, fametszetű kottafejekkel. Klaniczay Tibor: Tinódi Sebestyén emlékezete. Tinódi Emlékkönyv, Szombathely, 1956.

10. .. .Musicae verő taliter... studiosus fűit, ut organis et psalteriis vei cum eius artis peritis certaret...

11. Lakatos István: Zenetörténeti írások. Bukarest, 1971. 22. (Adalékok a XVI- XVII. századi lengyel zenei kapcsolatainkhoz.)

12. Fabó Bertalan: Bakfark Bálint adománylevele. Századok, 1909. 669.

13. „Valentinus Graevius dictus alias Bakfark cuius nomen propter insignem musices peritiam apud omnes fere gentes cognitum est, hic Patavii peste correptus obierit...” (Graevius Bálint, más néven Bakfark, akinek neve a zenében való kiváló járatosságánál fogva minden népeknél ismeretes, itt, Páduában pestisben elpusztult...) Veress Endre: A páduai egyetem magyar- országi tanulóinak anyakönyve és iratai. Budapest, 1918. 86-87.

14. Haraszti Emil: II Transilvano di Girolamo Diruta. Corvina, 1943. évf. Budapest. - Kropf Lajos: II Transilvano. Erdélyi Múzeum. Kolozsvár, 1907. évf. 393-396. - Falvy Zoltán: II Transilvano. Studia musicologica, Budapest, 1969. 123-131. Lakatos István: Zenetörténeti írások. (II Transilvano - Girolamo Diruta orgonaiskolája a XVI. századból.) Bukarest, 1971. 5-8.

417