Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

6z. Pais D. id. gépírásos műve, 20-22.

63. Turul, 8. (1890) 8-13.

64. 1750-ben Puchner Jánosnak Besztercebánya Ihracsnak nevezett suburbiumá- ban italmérési joga van. Ezt a város 1200 forintért megváltja. O. L. Helytartó- tanácsi osztály, Miscellanea, fasc. 39., nr. 215.

65. Szentpétery-Borsa id. m. 3548.

66. Haiczl Kálmán: A garamszentbenedeki apátság története. Budapest, 1913.

67.

67. Gy. Gy.: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle, 1972. 3-4. sz. 297-298.

68. Turul, 27. (1909) 115.

69. Pais Dezső id. kéziratos műve. MTA Kézirattár, 22. Pais hozzáfűzése: „.. .a királyi székhelyektől nagy távolságokban tünedeznek fel, még legkevésbé az ország belsejében. ..” Pais szemléletével nem érthetünk egyet. Mint már írtam is, az igriceket éppen olyan szolgáltatónépeknek tekintjük, mint a Heckenast által részletesen tárgyalt más szolgáltatónépeket.

70. Moór Elemér adatát Pais is átvette (195 3) id. művébe, és az MTA Kézirattárában levő kéziratába. MS 5185/11.

71. GyőrfFy id. m. I. 742., 747.

72. Mint előző.

73. Szamota-Zolnai: Oklevélszótár. 406.

74. Kempelen: 11. kötet 368.

75. GyőrfFy: I. 658.

76. Wenzel: VI. 401.

77. Szamota-Zolnai i. m. 802. - Zichy Okit. V. 264. - GyőrfFy György (Tört.

Szemle, 1972. 3-4. sz.) szerint „ide tartozhat Regfalva, Kraszna vm

.........

d

e a Falvy által - Studia musicologica, 1961. - ide sorolt Reg- kezdetű helynevek közül legfeljebb Regestó hn. Abaűj vm. Gönyü határában.”

78. lczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Budapest, 1931. *379. Szabó István: Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. (A M. Nyelvtud. Társ. kiadv. 86.) Bp. 1954. nyomán: Kubinyi A.: Spielleute und Musiker von Buda in der Jagelló Epoche. Studia musicologica. Tom. IX. (1967) 86. 1., 34. jegyz.

80. Századok, 15. (1881) 557-558. („.. .a Pest megyei Regteluk nevezetű földnek, Pardy, Palota és Harkyan, más néven Mezőszentmárton között, amely nevét az együttivóknak - ivócimboráknak - kondicionáriusi nevéről nyerte, akiket is közönségesen regösöknek neveznek.” „A vitás föld három ckealjnyi, Regtc- luknek vagy Regvölgynek mondják...”

81. Vö. Pais Dezső: Reg. Magyar századok. Budapest, 1948. 5-23. és Pais D.: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Budapest, 1975. 109- 142.

82. Vikár Béla: . .a regös szó eredetileg a samanisztikus vallás keretébe tartozó

407