Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

VI. ANYANYELVŰ NÉPZENE (MUSICA PROFANA)

1. Péterffy: Sacra concilia II. kötet. 1741/42. 232-233. - Szabó István: A középkori magyar falu. Budapest, 1969. 232.

2. E szolgáltatónépekről kitűnő áttekintést adott Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest, 1970. Sajnos Heckenast, a szolgáltatónépek monográfusa azigricek, énekmondók történeti, történet-földrajzi anyagát nem publikálta. így a Bartal György nyomán induló kutatók feldolgozásai igazítanak útba. így: Szabolcsi Bence: A középkori magyar énekmondók történetéhez. Irodalomtörténet, 17. (1928) 219-236. és Pais Dezső: Árpád- és Anjou-kori mulattatóink. Emlékkönyv Kodály Zoltán

70. születésnapjára. Budapest, 1953. 95—110.

Új módszertani lehetőségeket és tartalmi anyagot tárt fel Ecsedy Ildikó: A középkori népi hangszeres zene nyomozása régi magyar személyneveinkben. Magyar Nyelv, i960. 85. Szorosan ide kapcsolódnak Falvy Zoltán újabb kutatási eredményei. (Studia musicologica, 1961. 59.) Heckenast gyűjtését 1972-ben Győrffy György egészítette ki — tárgyunkat is érintő — gazdag adatanyaggal: Gy. Gy.: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle, 1972. 3—4. sz.

3. „. . .et omnes symphonias atque dulces sonos cythararum et fistularum cum omnibus cantibus ioculatorum habebant ante se..(. . .és a szimfóniákat s az édes dalokat a jokulátoroknak hegedű- és sípszavára hallgatták. ..)

4. Em. Szentpétery: Scriptores rerum Hungaricarum. I. Bp. 1937. 87. Anonymus 42. fejezet: Árpád - Botondról szólván:

„.. . Quorum etiam bella et fortia queque facta sua, si scriptis presenti pagine non vultis, credité garrulis cantibus ioculatorum et faisis fabulis rusticorum, qui fortia facta et bella Hungarorum usque in hódi emum diem oblivioni non vi tradunt... Séd ego, quia in nullo codice hystoriographorum invenvi, nisi ex faisis fabulis rusticorum audivi, ideo ad presens opus scribere non proposui.” (Fordítását lásd munkám I. részének 45. jegyzetében. ZL.)

5. A jelenet: a magyarok 895-ben Bölcs Leó görög császár szövetségében üldözik Simeon bolgár fejedelmet. Szent István Emlékkönyv. I. (1938, Bp.) 1975.

6. Pulsatores.

7. Sörös Pongrác: Pannonhalmi rendtörténet. X. 506. - Erdélyi László: A tihanyi apátság népeinek 1211. évi összeírása. Magyar Nyelvtudományi Közlemények, 1904. évf. 388-416.

8. Ecsedy Ildikó: A középkori népi hangszeres zene nyomozása régi magyar személynevekben. Magyar Nyelv, 56. (i960) 85-87.

9. Morvay Péter: A templomkertben, temetőben és halotti toron táncolás s a halotti játék szokásához. Ethn. 1951.

10. Vonutó és fia, Bulcsu az (ipoly-)sági konvent Vadkert n. birtokán éltek.