Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

20. Bártfai Szabó id. m. 1349. sz. — Alighanem ugyanebből a családból ered Trombitás Pál, aki 1500—1520 körül Dubraviczky Márknak, II. Lajos lovászmesterének Mária nevű lányát vette feleségül. Lányuk Trombitás Mária - az 1615. márc. 9-én címereslevéllel nemesített -, Battik Gergely zólyomlipcsei várkapitánynak neje. MTA Kézirattár, MS. 5225. fasc. (Föglein-hagyaték, Battik cs. alatt.) Leszármazásuk példa arra, hogy a hajdani Trombitás ivadékok - a Thökölyekhez hasonlóan - a magasabb nemességbe rétegződtek.

21. Balogh Jolán id. m. I. 685.

22. Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Budapest, 1937. 59.

23. Walter Salmen: A középkori magyar vándorzenészek külföldi útjai. Zenetudományi tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára. Budapest, 1959. 159. (Hibás, 1417. évszámmal.)

24. Chr. v. Elvert: Geschichte der Musik in Mähren und Österreich-Schlesien. Brünn, 1873. 165.

25. XV. századi uralkodóink lovas testőrségének, kíséretének lélekszáma külföldi vendégjárásukkor 700 és 800 között mozgott. 1415 januárjában Zsigmondot 400, Kanizsai János érseket ugyancsak 400 magyar lovas kísérte a konstanzi zsinat színhelyére. 1457-ben V. László ugyancsak 700 főnyi lovas csapat élén küldte Franciaországba leánykérő követeit. Mátyás 1476 nyarán 756 lovasból álló sereg élén küldte Nápolyba Pongrácz János erdélyi vajdát Beatrixért. Ekkor az itáliaiak feljegyezték: pompásabb s nagyobb lélekszámú ez a lovas csapat, mint Frigyes császár itáliai kísérete volt!

26. Lévai Cseh Péter volt ez a Perpignanban 50 arannyal megjutalmazott magyar főlovászmester. Komikus dolog, hogy nemcsak I. Ferdinánd király verte magát adósságokba Zsigmondnak s kíséretének fogadása miatt. Magyar forrásokból tudjuk, hogy Lévai Cseh Péter is igen jelentős kölcsönt vett fel a Szent Györgyi és Bazini Gróf családtól, mielőtt a konstanzi zsinatra, onnan Francia-, Spanyol- és Angolországba indult.

27. Nyilván köztük volt Zemlényi Márton fia Dávid is. 1418. június 5-én Strass- burgban kiállított címeres nemeslevelében Zsigmond elmondja, hogy e - solymász-süveges címerrel kitüntetett - magyar embere vele járt Lombardiában, Francia- és Angolországban, majd a Németföldön. Fejérpataky L.: Magyar címeres emlékek, II. Budapest, 1902. 27-28. - VI. tábla.

28. Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország. Budapest, 1927. 57., 62.

29. Motz Atanáz: Oswald von Wolkenstein élete és költészete, tekintettel magyar vonatkozásaira. Budapest, 1915. 26.

30. Érdekes építészettörténeti emlékünk is fűződik Avignonhoz! Zsigmond király építtette a budavári ún. Frisspalotát. Ennek - a török korban megsemmisített - nagy lovagterme, a Romai terem (Sala romana), középpillérsora tagolta két hajójával s cca 72 x 18 cm-es alapterületével a pápák avignoni palotája dísztermének előképét követte. (Zolnay L.: Hétköznap és ünnep a középkori

399