Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

33- Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond prépostság történetéhez. TBpm. 15. (1963) 130.

34. Az ó adataikat majd a hadi-tábori zenészekről szóló részben látjuk. De itt is megemlíteném azt a síposát (pfyster), aki a király heroldjával együtt 1408-ban Ulrich von Jungingennél, a német lovagrend marienburgi (malbor- ki) komturjánál járt. Vendégül látásukra nem kevesebb, mint 22 és fél márka ezüstnyi összeget fizet ki a lovagrend sáfára. Némethy Lajos: Zsigmond király és a német lovagrend. Századok, 33. (1899) 141. — Sor került Zsigmond udvari muzsikusainak szereplésére 1412 márciusának idusán is. Ugyanis Zsigmond ekkor látta vendégül Lublón Jagelló Ulászló lengyel királyt. „Szerepeltek ott a hegedűsök, vagyis az igricek is, kiket a lengyelek hoztak magukkal.” A magyar király azonban aligha hagyatkozott a lengyelek muzsikusaira! Pirha- laMárton: Lublóvártörténetéből. A Szepes-megyei Tört. Társulat évkönyve, 12.(1909)42.

35. Salmen, Walter: Der Fahrender Musiker im europäischen Mittelalter. Kassel, i960. 151.

36. Wolkenstein azonban elveszítette Zsigmond kegyét. Jól tükröződik ez Motz Atanáz már idézett munkájának adataiban!

37. Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország. Budapest, 1927. - (1415-ben Zsigmond perpignani bevonulásán a császár előtt három, mögötte hat lovaskürtös haladt, kürtjeleiken birodalmi lobogók.)

38. Sorukból ezúttal csak néhányat idéznék. Gaucelm Faidit-ról, Peire Vidalról bizonyosan tudjuk, hogy megfordult a XII. század Magyarországán. Vidal híres dalában Imre királyunkat meg is énekli. Tudjuk azt is, hogy Peire Vidal kortársa, Giraut de Bornelh a Barbarossa Frigyes császár vezette hadjárat során ura kíséretében 1189-ben átvonult hazánkon is. Bornelh alighanem felajzotta lantja húrjait, amikor III. Béla király Esztergomban fogadta a császárt és kíséretét. Imre királyunk Aragóniái Alfonznak, a trubadúrok királyának s a királyok trubadúrjának leányát vette feleségül, Konstanciát. (A spanyol királyasszonnyal került földünkre Peire Vidal, Bertrand és Simon ispán és Tota asszony, Katona drámájának „Melindája”.) A Minnesingerek közül megfordult hazánkban a nagy Walter von der Vogel weide (i 170-12 30 között), s Attila udvaraként Esztergomot énekelte meg a Niebelung-ének - neve szerint ismeretlen - költője is. Oswald von Wolkenstein - követve Suchen würfet és Heinrich von Mügeint (aki 1358-69 között Nagy Lajos udvarában élt) s annak kortársát, a flamand Geldre-t, a címerköltőt - Zsigmond korát, a kor Európáját énekelte meg. F. Diez: Die Poesie der Troubadours. Leipzig, 1883. - Pillet, A.-Carstens, H.: Bibliographie der Troubadours. Halle, 1953. - Wellner, Fr.: Die Troubadours. Leipzig, 1942. - Langosch, K.: Die deutsche Litteratur des Mittelalters. Berlin, 1955.

39. Erről Francesca V. de Vallicrosa: Caballeros centroeuropeos en la Corte Aragonese. Magyar Tört. Szemle, 2. (1972) 225. (Szerk. Fehér I. M. Buenos

391