Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

693-695- jegyz. -Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest, 1958. 87. és 154. 71. jegyz.

144. Zolnay L.: István ifjabb király számadása 1264-ból. Budapest Régiségei, 21. (1963)

145. Szigeti Kiliánnak az orgonákról írt munkájában találjuk 1275-ből András egri püspöknek egy vizitáció alkalmával elhangzott nyilatkozatát arról, hogy az egri székesegyházban, a püspöki szék elfoglalásakor az „Istennek éneklők ajka elnémult, és pihen a nyájas hangú orgona” (Óra cessant Deo canentium, et organa suavis canoris die ac nocte conquiescunt.) A s^er^őaz orgona kifejezést itt hangszernek tekinti. Utal azonban arra, hogy a középkorban az istentisztelet egyes részeit, de magát az éneket is ugyanezzé a szóval illették. Ezért nem orgonának, hanem egyszerű éneknek tekinti IV. Bélának 1255-ben a szigeti apácákkal kapcsolatos megemlékezését („.. . ut virgineae vocis organo laudet Virginem...” [a szüzek énekhangja köszöntse a Szüzet...]), s IV. László 1277-ben kelt veszprémi adománylevelének hasonló kitételét („. . .ne laudis divinae in eadem [ecclesia] organa... sint suspensa..nehogy az Isten tisztelete ebben az egyházban felfüggesztessék. ..]). Szigeti K.: A középkori orgona. Magyar Zene, 1974. 2. sz. 196.

146. Kassai Walter Anna: Adatok a Margitsziget művészettörténetéhez. Magyar Történelmi Szemle (Buenos Aires) II. (1971) 67-80.

147. Uo. Kassai Walter Anna megjegyzése: „Némi kétely merülhet fel az apostoli legátus személyét illetőleg, miután a Kassai-kódex eme részén a pontos évszám olvashatatlanná vált. Amennyiben 1303-at vesszük alapul, akkor Miklós ostiai bíborosról is lehet szó, aki később a pápai trónra került, de ha későbbi dátumot veszünk, akkor a hosszú ideig a budai domonkosok Szent Miklós kolostorában székelő Ferenc-rendi Gentilis bíborosról van szó.” K. W. A. az utóbbit tartja valószínűnek. Id. m. 79. 3. jegyzete.

148. Kassai Walter Anna id. m. 67. A felsorolt s az időrend végett később elmondandó margitszigeti orgonatörténeti adatokat érdemes összevetni a szigeti domonkos apácák templomának azokkal a régészeti adataival, amelyeket Feuerné Tóth Rózsa (A margitszigeti domonkos kolostor. Budapest Régiségei, 22. [1971] 254-258.) a templom hajójáról s az apácák földszinti - XIII. sz. -, majd emeleti - XIV-XV. századforduló - kórusáról ír.

149. Kollányi F.: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900.

150. Hoffmann Edit: Henrik csukárdi plébános, miniátor. A Szépművészeti Múzeum évkönyve, 4. (1927) 74-90.

151. A nyereg ma a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható.

152. Századok, 5. (1871) 620. - Dercsényi D.: Nagy Lajos kora. Budapest, é. n. 147.

153. Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond prépostság történetéhez. Tanulmányok Budapest múltjából, 15. (1963) 139. 1. 75. jegyz. - A budai házi kápolnákról: Zolnay László: A XIII-XIV. századi budavári

384