Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

cambrai-i plébános egy kettős hercegi esküvő alkalmával énekeseket s világi zenekart vont be kórusába. 1386-ban a burgundi herceg eskütételekor a gandi székesegyházban ugyanúgy felrivallt a trombitások harsonaszava, mint a XV. századi Budán a nagy, királyi ünnepek idején.

91. Zolnay, L.: Date of the Musical Life of Buda in the Late Middle Ages. Studia musicologica, IX. (1967) 99-113. - Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei, 15. (1950) 241., 299. - Zákonyi Mihály: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor története. Budapest, 1911. 71. - Divéky Adorján: Zsigmond lengyel herceg budai számadásai (1500-1505). Budapest, 1914.

92. Eberhart Windecke’s Denkwürdigkeiten des Zeitalters Kaiser Sigismunds. Berlin, 1893. 13.

93. Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond prépostság történetéhez. Tanulmányok Budapest múltjából, 15. (1963) 109.

94. Zolnay L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest, 1970. 169.

95. Pataki Vidor id. m. 296. 1. 94. sz. jegyzet.

96. Soltész Gyula: Az 1494. és 1495. évi királyi számadások művelődéstörténeti vonatkozásai. Budapest, 1905.

97. Engel, J. Chr. von: Geschichte des ungrischen Reichs und seiner Nebenländer, I. köt. 70. (a rekordálók), 116. (a budaiak, pestiek, visegrádiak, pécsiek) és 115. (a krakkói diák).

98. Kardos Tibor (szerk.): Régi magyar drámai emlékek. I. Budapest, i960. 58., 69. - A „Jacobus” kályhacsempét ásatási naplóm is megemlíti: Zolnay László: Ásatási napló a budai várpalota területén végzett feltárásokról. 1949. szept. 28. - 1951. október 2. Budapesti Történeti Múzeum, Kézirattár, I/3. jelzet. - Jacobus a XVI. század elején volt a budai Mária Magdolna-egyház papja: Némethy, L.: Series parochiarum et parochorum Archi-Dioecesis Stri- goniensis. Esztergom, 1894. 648.

99. „Jacobus” alakjában Bojár Iván gyanította először a Vadember-játék karvezetőjét. L. Bojár I.: Egy kályhacsempe vallomásai. Új Tükör, 1976. nov. 21. szám, 26-27.

100. Kardos id. m. 69.

101. Fógel József: II. Ulászló király udvartartása. Budapest, 1913. 101. - 1480-ban Rorbeck Pongrác birtokában volt Regiomontanusnak 1474-ben Nürnbergben megjelent csillagászati kalendáriuma. Ennek egyik lapján - latinul - írva vagyon: „1480. június 16-án Budán az Úr e napján kezdték építeni a polgárok az új iskolát, ugyancsak a Boldogasszony temploma mellett.” (Alighanem ez az épület, amelynek a templom északi hosszfalától északra eső pincéire 1964-ben rábukkantunk. Z. L.)

102. Rorbecket Knauz Nándor egyben az iskola zenei vezetőjének s orgonamesternek is vélte. Szerinte Rorbeck nem a Mária-templomnak, hanem a Domonkosrendi főiskolának tanára volt. (Magyar Sión, 3. [1865] 68.)-Vö. Mészáros

380