Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Kollányi F.: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. — Tkalciő: Monumen- ta Historica Episcopatus Zagrabiensis, II. Zagreb, 1874. - Rajeczky, B.: Mittelalterliche Mehrstimmigkeit in Ungarn. Musica Antiqua Eur. Or., Bydgoszcz, 1966. 223-236. - Szigeti, K.: Denkmäler des gregorianischen Chorals aus dem ungarischen Mittelalter. Studia musicologica, 1963. Tom.

IV. 129-172. — Szigeti, K.: Mehrstimmige Gesänge aus dem 15. Jahrhundert im Antiphonale des Oswald Thuz. Ibidem, 1964. Tom. IV. 107-117. - Az egri emlékekről: Kandra Kabos: Bakócz Tamás egri püspök számadáskönyve, 1493-1496. Eger, 1888. - Békefi R.: Oláh Miklós nagyszombati iskoláinak szervezete. Budapest, 1898. - Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története. Győregyházmegye múltjából, III. Győr, 1937. 2—25. - Mezey László: A középkori laikus mozgalmak és irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén. Budapest, 1955.

46. Azokat, akiknek személynevét nem sorolják fel, vagy akiknek más tisztsége nem volt, mint a kantúra, ezúttal elhagyom. - Megemlítem, hogy 1223-ból ismerünk egy Pál nevű esztergomi kanonokot, aki egyben szukcentor. (Knauz I. 242.)

47. Hyke, Hyscy óbudai kanonok az óbudai Tapsa n. szőllejét, amelyet Scemey feleségétől cserélt, a margitszigeti Szent Mihály premontrei kolostorra hagyta. Gárdonyi: Bp. tört. oki. eml. I. (1936) 46.

48. A XIV. század elején a szepesi káptalan kanonokai közül alig egy-kettő tudta leírni nevét. Josephus Hradszky: Initia. . . Capituli. . . de Monte Scepusio. Szepesváralja, 1901.

49. 1345-ben Nagy Lajos írta, hogy Magyarországon a világi papság és a szerzetes- rendek tagjai között régóta nincs már egyetlen hittudományi magiszter, holott az országos tanácsban is szükség van teológiailag képzett szakemberekre, már csak az országhatárain jelentkező eretnekségek miatt is. Erről 1. Dercsényi D.: Nagy Lajos kora. Budapest, é. n. 75.

50. Dankó, Jós.: Hymnarium... 41. — Magyar Sión, 1863. évf. 347. - 1864. évf. 308. - Knauz: Libri Missales ac Breviaria ecclesiae Hungaricae. Strigonii, 1870. 73.

51. Tehát ekkoriban a szukcentor jövedelme a kántor fizetésének fele.

5 2. Dankó, J.: Hymnarium 451.

53. Esztergom 1543 óta már török kézen van. A káptalan Pozsonyba és Nagyszombatba települt.

54. Az esztergomi kanonokra vonatkozó adatokat Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok (Esztergom, 1900) c. munkájából, az 1000-13 50-ig terjedő időszakot F. Knauz (illetve a III. kötetet tekintve Knauz és C. Dedek) Monumenta Ecclesiae Strigoniensis I—III. okleveles anyagából, az 1350—1550 közti időszak néhány adatát az esztergomi egyházi levéltárakból kijegyzett regesztáimból (Művészettörténeti Dokumentációs Központ, MTA Művészettörténeti Intézete) merítettem. (Anyagomat vö. Bónis György: Jogtudó értelmiség a Mo377