Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

nokban. Ilyen Esztergomban is akadt. Itt ugyanis a Szent Adalbert érseki dóm káptalanán kívül három másik káptalan is működött. Mégpedig a Szent Tamás, a Szent György s a Szent István vértanú káptalana. Ezeknek tagsága s vezetősége összefonódott a fókáptalan személyzetével. Megesett a rangsor vitája is. így 145 3 és 1473 között Kozárdi János doktor, esztergomi kanonok, barsi főesperes, esztergom-szenttamási prépost azt vitatta: az ő helye a főkáptalan ülésrendjében mindjárt az éneklőkanonok után és az órkanonok előtt van. A káptalan elutasította Kozárdi fészkelődését. Kollányi id. m. 101.

24. Kollányi id. m.-Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. I—II. Dobszay id. m. 217.

25. Magyar Sión, 1864. évf. 398.

26. Kollányi id. m. 39.

27. Kollányi id. m. 80.

28. Kollányi id. m. 135.

29. A papság szívesen használta anyanyelvűnket is. A köznépet a szentségek kiszolgáltatásakor magyar bestéddel illették. Mátyás király korában az erdélyi követek arra kérték Geréb László erdélyi püspököt, hogy az elődei alatt dívott szokásához képest a keresztelés, bérmálás és a házasságkötés szentsége a hívőknek „a haza nyelvén” szolgáltassák ki. Ezért Geréb László püspök

• 1478. február 16-án elrendeli, hogy az erdélyi egyházmegye alsó és felső papsága küldjön ki egy-egy papot az Agenda magyarra fordítására. Ráth György: Egy magyar róm. kath. Rituale a XVI. századból. Irodalomtörténeti Közlemények, V. (1895) 64-66. - Ezek az adatok egyházi énekünk anyanyelvisége szempontjából is elgondolkoztatok!

30. Kollányi id. m. 77., 79.

31. Dobszay id. m. 217.

32. Gárdonyi A.: Budapest történetének okleveles emlékei. I. (Budapest, 1936) 4533. Kollányi F.: Visitatio Capituli.. . 1397. Történelmi Tár, 1901. 92. - Knauz N.: A pozsonyi káptalan kéziratai. Esztergom, 1870. 31., 34-35. Hasonló volt a helyzet Zágrábban is. Tkaléiő: Monumenta Hist. Episcopatus Zagrabi- ensis. 11. (Zágráb, 1874) 70. Ugyanígy kellett falun is ellátni énekes diákokkal az egyházi szolgálatot: az egeresi plébános a kolozsmonostori apát előtt egyezségre lép híveivel: megígéri, hogy scolarisokat fogad, és velük együtt énekli a vasár- és ünnepnapi miséket. Békefi R.: A népoktatás. . . 270.

34. Vatikáni Okmánytár, I. 3., 7. - Kollányi id. m. 70.

35. Amihez hozzászámíthatjuk a különleges helyi kultuszokat, Esztergomban például a káptalanok patrociniumait: így Szűz Máriát, Szent Istvánt s a magyar szent királyokat, Szent Adalbert püspököt, Szent István első vértanút, Szent Györgyöt, Canterbury-i Szent Tamást is.

36. Ezekből a számokból - kellő finomítás, pontosítás után - felettébb érdekes tanulságokat lehetne levonni. Az év 364 napjából - nálunk, az ünnepek orszá375