Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

vei in burdone cantare in nostro Ordine prohibemus”.) (Több szólamú éneket, vagyis burdót - öszvért - énekelni megtiltjuk a mi Rendünknek.) A megoko- lásban - írja Rajeczky - a monodikus hallású és az egyszólamúsággal megelégedő magyar barát érvel az idegen divat után járókkal szemben; a burdo öszvért jelent; annak ordításából egyszerre hallatszik egy magas és egy mély hang; márpedig „a mi testvéreink ne énekeljenek magas és mély hangon egyszerre”.

73. Gombos: Cathalogus... 2429. 1.

74. Gábry György: Symphonia Ungarorum. Történelmi Szemle, 13. (1970) 3. sz. 428-431. Hivatkozik Himpfner Béla munkájára (Egyet. Philológiai Közi.

34. [1910] évf.), amely szerint a symphonia - chifonie, cifonia - a mi Arany Jánosunk által is említett csimpolya - az organistrummal, a forgó- vagy tekerőlanttal egy jelentésű. Vö. Haraszti Emil: Hangutánzás és jelentésváltozás az egyetemes és a magyar hangszertörténetben. Budapest, 1926.

75. Balics id. m. I. 408.

76. Kovács Endre: A magyar-lengyel barátság ezer éve. (A magyar-lengyel kapcsolatok ezer éve. Kiállítás a budai várpalotában. Katalógus, előszó.) Budapest, 1970. 4-5.

77. Knauz id. m. I. 39. . .in gaudio et laetitia, epulis et potibus, in chordis

et organis, in tympanis et choris, in cytharis et philais laetos octo duxerunt dies...”

(. .. örömben és vigasságban, evésben, ivásban, húros hangszereknek és daloknak [avagy orgonáknak!?], doboknak és karénekeknek, hegedűknek és sípoknak muzsikájára nyolc napot mulattak el. . .) Az orgánum kifejezést Vargyas Lajos szíves útmutatása nyomán fordítottam dalnak. A felsorolt zeneszerszámok közül a cythara afféle hegedű, fidula, mint amilyent a pécsi székesegyház egyik férfiszobor-torzója szorongat kezében.

Arra, hogy a cytbará-1 - amely vonós hangszer - még ma is akad, aki citerának fordítja, 1. Gerevich László: A budai vár feltárása. Budapest, 1966. 20.

II. A KÖZÉPKORI MUZSIKA KEZDETEI

1. Zolnay László: Létezés és erkölcs. I. kötet. Budapest, 1944. 95-142.

2. Balics Lajos: A római katholikus egyház története Magyarországban, II. Budapest, 1890. 106.

3. Az esztergomi körkápolna maradványait az 1960-as években S. Nagy Emese tárta fel.

4. Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak kialakulása. Búd. Rég. 19.

évf. (1959) 775. Haraszti Emil mutatott rá arra, hogy a korábban itt, nálunk is elevenen ható Cornuel-Verjus az első olyan zeneszerző, aki polifonikus műveiben már a

372