Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Szabolcsi Bence mutatott rá arra: Tinódi, mielőtt Sárvárra érkezett volna, négy ritmustípust használt. A Sárvár utáni öt esztendőben - nyolcat. Az a melódiavilág, amelyet Sárvár után Tinódi Lantos Sebestyén kialakított, „áthálózza a teljes régi magyar zenei produkciót és énekpraxist: templomtól korcsmáig, kastélytól vásártérig, iskolától fonóházig tőle visszhangzott Magyarország . .. ”2°

Es ehhez a sárvári körhöz, Nádasdy köréhez kapcsolhatjuk annak a Wathay Ferencnek katonai, költői, festői pályakezdetét is, akinek méltó monumentuma megalkotásával máig adós a magyar művelődéstörténet.21

A sárvári Ujsziget nyomdája - amelyet 1536-ban Nádasdy Tamás állíttatott fel — egyidős Esztergomi Farkas Andrásnak még Krakkóban nyomtatott, kottákkal kísért verses művével, legrégebbi ilynemű, magyar nyelvű nyomtatványunkkal.

De muzsikáltak mindenütt, a végvárakban is. A végházak XVI. századi mustra lajstromaiban mindenütt szabályos katonafizetést, zsoldot kapnak (ha kapnak) a hegedűsök, síposok, dobosok, lantosok. Csepregen 1539-ben a hegedűsökön kívül kobzos -cithorás- is volt. 1567-ben Sárospatakon említik Györgyöt, a várúr Perényiék síposát, Léva várában 15 89-ben esik szó a fistulátorról.

Ezek a muzsikusok éppen úgy ott vannak a csatákban, mint a rövid békeidők báljain, mulatságain. 15 54-ben, amikor a budai pasa Vác vára ellen indul, magával viszi - fáraóknak mondott - cigányzenészeit is (pharaones, quos chyganos apellant).

Ahol nagyobb a békesség, kevesebb a harc, a múzsák is bátrabbak. Az 1570-es években Besztercebányán, a biztos városfalak mögött rendre alkotja zeneműveit Thomas Lindtner komponista. 1575-ben a közeli Körmöcbánya városainak ajánlja Officium

355