Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

reyth János polgárnak legyen segítségére bizonyos késmárki követeléseknek bártfai behajtásában.'97

A városi toronyzenészmester kiváltságos helyzetére igen jellemző egy - eddig tudtommal publikálatlan - muzsikuslevél. 1510. április 8-án írta azt Besztercebányán Gallus mester, a város trombitása.

„Magister Gallus tubicinator Bistriciensis” grammatikailag kifogástalan, választékos stílusban megírt latin levelében Selmecbánya éles elméjű és bölcs bírájához s esküdtjeihez fordul. Tudtára esett, hogy munkaadójának ikervárosa, Selmec, toronyzenészt keres. Figyelmükbe ajánlja az ezúttal nála, Besztercebányán időző János trombitást, Lőcse város szülöttét. Úgy tudja, Selmecbánya kiváló, hivatásos trombitást keres, aki a város tornyának hűséges őrizője lenne! Jánost ajánlja. Mint írja: ő maga e Jánost saját maga kora ifjúságának napjai óta jelesül ismeri. ..198

Városaink trombitásai olykor külön jövedelmekhez is jutottak. így volt ez Kassán is. Itt feljegyezték: a kassai kereskedők Bruderschaftjába való felvételeket mindenha vígan, zeneszóval ülték meg. 1515-ben - az ezeken a vigalmakon való muzsikájukért - a kassai trombitások 20, 1527-ben 10 dénárt kaptak. A Bruderschaft - vagyis a konfraternitás - a trombitásokat 15 33-ban évi 1 forinttal rendszeresen fizeti. Ám a városi toronyzenészek más muzsikusokkal is osztoznak! A kassai kántor 1532-ben 20 dénárt kap, a következő esztendőben 25 dénárt. Ezeken a lakomákon lantos (Lautenschlager) is játszik; ő 50 dénárt kap.

A kántor az énekes deákokat is magával hozza. Azoknak 12 dénár üti a markát.

Mindezeket a muzsikus-kiadásokat könnyűszerrel fedezte a

313