Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Bizonyos dolog, hogy a budai királyi Marstall muzsikusait nagyobb ünnepek alkalmából a királyi palota ünnepségeire is be vezényelték. így Mátyás király és Beatrix 1476. évi székesfehérvári és budai menyegzőjén ők is ott vannak a „trombitások, dobosok és síposok” sorában. („. . . vnd diweil man geessen hat ist ain Sölliches Trumettn, paugken vnd pfeyffen gewesen, als dan an einem sollichen hoff gewonhait ist, Darnach hatman tanntztt amikor pedig befejezték az étkezést, olyan

trombitások, dobosok és síposok jöttek, mint amilyenek az ilyen udvarokban megszokottak. Ezután táncra perdültek...” - írja a szemtanú, Hans Seybold bajor úriember.)7“

Ezúttal a magyar trombitásoknak — amúgy sem csekély - létszámát (24 fő) és hangerejét még azok a bajor kürtösök is növelték, akik Wittelsbach Lajos bajor herceggel érkeztek a budai menyegzőre.71

Amikor aztán az újdonsült királyi házaspár a palotában vendégül látja az ország főembereit és főpapjait, a muzsikusok között újra csak ott vannak a Marstall trombitásai. („Item darnach an pfintztag vor thome hatt dy zur haus geladen in ir tzimmer die prelätten vnd lanndtherrn etc vnd daselbs Trumett vnd tantzt...” - „ugyancsak Szent Tamás ünnepén a főpapokat és a főurakat etc palotájába, termeibe hívta a király, itt trombitaszó és tánc járta. ..”)72

Láttuk, hogy zenészeinknek jelentős szerepe volt az 1515. évi bécsi királytalálkozón is. Ennek a hármas, illetve négyes uralkodói randevúnak előjátéka Pozsonyban, 1515. március 28-án ment végbe. Ide két magyar s egy lengyel Jagelló (II. Ulászló, a megkoronázott gyermek II. Lajos, illetve Zsigmond lengyel király) elé Miksa császár Mattheus Lang osztrák herceg262