Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

lónak királlyá választása és megkoronázása idején szerezte. Ezért Ulászló király azt a Pilis megyei Hidegkúton levő birtokrészt, amelyet korábban Zsigmond király a néhai Anthonya trombitásnak adott, de annak magtalan halálával a királyra szállt, Zalai Péternek s András és Jakab nevű testvéreinek adja.'4

Zalai Péternek - ekkor már Hidegkúti Trombitás Péternek - özvegyét és fiát, Lászlót, 1467-ben Hunyadi Mátyás király írásban nyugtatja meg arról, hogy ők Hidegkútnak emberemlékezet óta békés birtokában vannak.'5

Zalai György fia, Péter királyi trombitás (1441) azonos azzal a Csányi György fia, Péter „sonator imperialis”-szal, aki 1433-ban Zsigmond királynak római császárrá koronázásán - magyar trombitástársaival együtt - az uralkodóval Rómában van.

Ekkor, 1433-ban az említett császári trombitások a pápától kegyúri egyházaik számára búcsú-engedélyeket kértek. A magyar eredetű császári szonátorok neve azt mutatja, hogy ezek az emberek egymással rokonságban álló családoknak voltak a tagjai.

így Budai Miklósnak fiai, János és György birodalmi szonátorok, a budai Mária Magdolna magyar plébániának a kegyurai. Csányi Györgynek fia, Péter, trombitás (később Zalai, majd Hidegkúti Trombitás Péter) pedig a budai Szent Péter mártír-vá- ros (a Víziváros) Szent Péter plébániatemplomának kegyura, Budán. Bertalan fia, András - Fáncsi István Veszprém megyei „nobilis baró”-nak rokona - a budai Krisztus teste kápolnának, Csányi Kelemen pedig a kassai Szent Mihály-egyháznak a patró- nusa.'6

1453-ban ismerjük Hunyadi János kormányzónak a Csepel- szigeti ráckevi járásból való tábori zenészét, Tököli Pál fiát,

239