Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
A BUDAI KÓRUS DICSÉRETE A budai királyi kápolna ének- és zenekarának zenei színvonalát legjellemzőbben Bartolommeo de Maraschinak, Castello püspökének, a római pápa „magister capellé”-jének 1483-ban Budáról Rómába a pápához írt levele tanúsítja. Úgy írja Bartolommeo püspök: „huic coenae non defuere cantus varii, habet cantorum capellam, qua nullám praestantiorem vidi; et pridie in capella sua solemnam missam iuxta suorum gloriosos mores cantari fecit. . . ”77 A pápai karigazgatónak ez a levele - amelyet nem Mátyásnak adresszált, hanem gazdájának, a pápának - hízelgéstől mentes bírálat. Mátyás mind számban, mind pedig színvonalban magasra emelte elődeinek kápolnája zenei szervezetét. A zene- és énekkar bővítése hozta magával a királyi palota házi kápolnájának átépítését is. Ennek írott, de régészeti emlékeit is megtaláljuk. A kápolna Mátyás kori bővítéséről és felékesítéséről Bonfini számol be.78 Bonfini elragadtatottan ír a házi kápolna zenei felszereléséről, műkincseiről; adatait igazolják a kápolna XVI. századi leltárai is.7’ Ugyancsak Bonfini emlékezik meg arról, hogy Mátyás a dunai oldalon házi kápolnáját orgonával s márványból és ezüstből való kettős szenteltvíztartóval ékesítette.80 Bonfini mindkét alkalommal megemlékezik a házi kápolna zenei és zenészi értékéről.8' Tudjuk, hogy a királyi lakosztályokhoz észak felől kapcsolódott Mátyás király könyvtárterme. Ebből azután a király közvetlenül léphetett át házi kápolnája oratóriumába. Naldo Naldi humanista írása szerint innen hallgatta a vallásos himnuszok hangját.82 211
