Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
kettő került elő - a rézkori embernek vallásos-kultikus hangszere volt. Ugyanis Kréta szigetén találtak egy gemmát; vésetén oltár előtt álló őskori papi személy triton csigakürtöt fúj. Ugyanolyan triton csigakürtöt, mint amilyent Fenékpuszta rézkori lakói is használtak — tán emberáldozatokkal tarkított — szertartásaikon, ama „közösségi házban”.* Ám a hasonló korból eredő leletekért a jó budapestieknek sem kell a szomszédba menniök! Békásmegyeren az 1932. évi ásatások során Tompa Ferenc, hajdani kiváló régészünk, egy badeni korból való tál mellett ugyancsak triton nodiferum-ból készített csigakürtöt talált. Hossza 23,5 cm. Tompa már a lelet 1936. évi publikálásában utalt arra, hogy a megyeri csigakürtnek rokonai Krétának korai, minószi kultúrrétegében s Liguriából ismeretesek.4 Római lantok, fuvolák S most lépjünk vagy kétezer esztendőt! Még mindig Pannónia földjén. A pannóniai rómaiság széles körű muzikális kultúrájáról tanúskodnak az I-V. század hazai emlékei. Dunaújvárosban (Pen- telén), Aquincumban, Szőnyben számos olyan római kori domborművűnk akad, amelyen lant- és fuvolaszóra táncolóknak alakját látjuk. A II—III. század fordulójáról származik az a pompás Euridiké— Orpheusz sztélénk, amelyet Szőny területén vetett fel az ásó. De ugyanitt nemcsak ábrázolt, hanem valóságos hangszer is 20
