Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
nem volt bolond. És amikor a nemes király - ti. a pár hónapos V. László-nem akart elhallgatni, ez a kis fiú odajött bölcsejéhez, és énekelt néki, meg hárfáját pengette. A nemes király pedig nyomban abbahagyta a sírást... ”4i A budai királyi házi kápolna és az azzal szervesen összekapcsolt Szent Zsigmond prépostság nem csupán a zene- és énekkart tartotta fenn. Önálló iskolája is volt. Ennek az iskolának 1450-ből mesterét is ismerjük. A házi kápolnának papjai: királyi káplánok-capellani regie Maiestatis. 1494-95-ben a kápolnának négy magyar és egy cseh káplánját említik. (Valószínű azonban, hogy létszámuk ennél jóval magasabb volt.) A kápolnának van orgonistája, két tubicinátora, egy szerkönyvírója és több énekese. Elöljárójuk a rector vagy főkáplán, supremus capellanus. Szerződésképpen évi kétszáz forint a fizetése. Ez az összeg Budán már sztárgázsiszámba megy! A káplánok, énekesek, szerkönyv- írók, harangozok közvetlenül a királyi kincstárból, a sáfártól kapják meg prebendájukat. Ellátásukat - csakúgy, mint a Szent Zsigmond prépostság kanonokjaiét - két falujuk is biztosítja: a Pest megyei Gubacs és Dömsöd. A házi kápolnának elfogyó anyagaira, napi szükségleteire - így gyertyára, viaszra, mécsesolajra, virágra, sőt még dekorációs selymekre is - közvetlenül a királyi kincstartótól kapják a pénzt.44 94
