Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

Erzsébettel, II. Endre király leányával együtt került ki Thürin- giába (1215). Alheit utóbb Nürnberg mellett a Szent Katalin kolostort alapította meg.5

III. Béla, Imre, II. Endre korában Magyarország benne él Európa vérkeringésében. Keresztes hadak vonulnak át, sőt II. Endre maga is élére áll egy ilyen seregletnek. A királyi ház, a kelet-európai dinasztiákon kívül, szoros vérségi kapcsolatba kerül a francia uralkodóházzal. A XII. század végén, II. Géza korától fogva, a cisztercitáknak, a premontreieknek új és új nyugat-európai rajaival népesítik be hazai kolostorainkat. A zömmel francia szerzetesek nyomába, fél századdal utóbb, itáliai gyökerű kolduló rendeknek - franciskánusoknak, Domonkos-rendieknek - új rajai lépnek. Sok nyelv, népszokás, liturgikus és paraliturgikus áramlat keveredik. A laicizmusnak, a beginizmusnak hullámai - itt-ott még az eretnekség határán

flagellánsok mozgalmai éppen úgy éreztetik hullámverésüket, mint ahogyan évről évre új és új művelődési-zenei élményanyagot hoznak haza a szentföldi, itáliai, utóbb a spanyol földi és aacheni magyar zarándokok ezrei.

Ha ekkori román és késő román építészetünket nézzük - s érdemes ezt néznünk, hiszen az építészet valóban megfagyott muzsika —, egyszeribe megérezzük azt a nagy stílusáradást, amelyről a muzsika síkján csak gyarló módon tanúskodik a toll.

III. Béla udvarából nemcsak Elvinus indul el muzsikát tanulni. Diáktársai sorában ott keresi kutatásunk Anonymust, Bethlen klerikust s azokat a fiatal értelmiségieket, akik majdan írásbeliségünk apostolai lesznek.

E korban fordul meg hazánkban két emlékezetes trubadúr is: Gaucelm Faidit és Peire Vidal. 1189-ben — a Szentföldre