Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

nótáriusa fiának - budai orgonaművészi munkája. Ha talán ő maga - ekkoriban már János kanonok, Orgonás János — nem is komponált, bizonyára kitűnő szakembere lehetett az orgonaépítés technikájának is. Szigeti Kilián mutatott rá arra, hogy Stek Jánost a zágrábi székesegyházba is meghívták az ottani új rendszerű, regiszteres orgona felépítésére."2

A királyi palota - Alamizsnás Szent Jánosnak szentelt - házi kápolnája orgonájának ügyében az utolsó, török világ előtti feljegyzés 1525. június 9. napjához fűződik. Ekkor II. Lajos király sáfára Raychinger Mihály mesternek - pro precio unius organi Regie Maiestatis (Őfelsége a király orgonájának értékeként) - 100 forintot utaltat ki.2Ii

Alig egy évvel később, 15 26 szeptemberében, pár nappal Mohács után a győztes Szulejmán szultán lovagolt be az elárvult, néptelen Budára. Történetírója, Szinán csausz jegyezte fel: a szultán bejárta Lajos király palotáját, s megszólaltatta a palota orgonáját is.2'4

1949-5 o-ben ott voltam azokban a hónapokban, amikor a hajdani házi kápolna környékét feltártuk. Ekkor már egyetlen árva orgonasíp sem került napvilágra. S nem is csoda ez! Hiszen ezüstből meg ólomból készültek ezek a sípok. Az országnak három részre szakadásával történetünk, művelődéstörténetünk - s azzal muzsikánk története is — új szakaszába lépett.

Még kontinuitását is nehéz követnünk.

A megmaradt ún. királyi Magyarországnak híres embere volt Burián Mátyás, a bányavárosok kiváló orgonaépítője. Egy 15 74-ben kelt levelében igen öntudatosan, de nem minden kérkedés nélkül állítja azt, hogy ő készítette el vagy ő építette újjá Felső-Magyarország legtöbb orgonáját.2,5

Burián Mátyás századának egyik legjobb technikai szakembe