Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)

jutalmazta. Greffinger a mohácsi vész után Brassóba települt, és 1530-ig muzsikált a brassói Fekete-templom orgonáján.1?0

A főváros és az udvar erőteljes és modern zenei élete mellett a magyar vidék sem maradt el. Esztergomba már ellátogattunk. Pozsonyt mint számottevő orgonaépítő várost említik. Az 1490-es években Bánfi Miklós királyi udvarmester - saját számára vagy a budai udvar számára, nem tudjuk - Pozsonyban rendelt orgonát.

Pozsony orgonistájának fizetése 15 57-ben évi 33 forint volt."?1 Ugyanennyi a jövedelme - 33 forint, 33 dénár - Zólyom városa Magyarországi Szent Erzsébetről nevezett plébániatemploma orgonistájának is.1?2 Besztercebányán 1504-ben olvasunk Orgel- meisterről. 1521-ben borravalót ad neki a város.1521-ben Besztercebányán egy bizonyos Balázs nevezetű férfiút azért részesít munkadíjban a magisztrátus, mert „er die orgel beschaut hat”. Ebből Ipolyi Arnold joggal következtet arra, hogy eme Balázs „orgonakészítő művész” volt.1?4

1513-ban Stek Boldizsár mester fia, János arról értesíti atyját, hogy Isten kegyelméből a pécsi püspök orgonistája lett („. . .das ich von Gottes Gnoden organist pin worden auf den gesloss zu funkfkirchen. . .”). Stek még 1514. május 26-án is ebben a tisztségben leledzik: Körmöcbányán élő atyját a Dózsa-felkelés budai híreiről informálja. Utóbb azután Stek - mint említettem is — a budai udvar királyi orgonistája lett.195

Úgy látszik, Buda környékén igen jelentős orgonakészítő ipart űztek Budaszentlőrinc pálosai is. Üvegablakokon, táblaképeken, szerkönyveken, szobrokon kívül ennek az anyakolostornak szerzetesei látták el orgonákkal is az ország valamennyi pálos kolostorát. S a XV. századra már vagy száz-százhúsz pálos kolostorunk állt. A XV—XVI. század során Budaszentlőrinc kolostorá160