Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
due. 4. per el prezio de una bona monacordo.” [Az érsek úr lakosztálya számára egy jó monokordot négy dukátért.]) 1501. január i-én Jagelló Zsigmond hercegnek budai újévi ebédjén II. Ulászló király udvari orgonistája - alighanem Grympek mester — muzsikál virginálison. (Jutalma másfél forint.)1*7 1501. szeptember 17-én, majd 1502. november 23-án és 1505. augusztus 5-én ugyané hercegnek magyarországi számadáskönyve szerint Esztergomban Bakócz Tamás érsek udvari orgonistája ugyancsak virginálison játszott.1*8 A zenekedvelő Jagelló Zsigmond hercegnek budai sáfárkönyvéből egyébként azt is megtudjuk: mibe került 1502-ben Budán egy új virginális. Az ELSŐ ORGONÁK HUNNIÁBAN Adataink azt mutatják, hogy orgonáink - készítőikkel és muzsikusaikkal egyetemben - már jóval régebben megjelentek Magyarországon, mint azt régibb, de még akár újabb szakirodalmunk is véli. Mályusz Elemér kitűnő műve írja: „. . .oly célokra, amelyek iránt érdeklődés ébredt, a pénzt elő tudták teremteni. A XVI. század elején több monostorban feltűnő orgona és a rajta játszani tudó szerzetesek szolgálnak bizonyságul. Az orgona ugyan már az előző századokban elterjedt a nyugati kolostorokban, hozzánk azonban, úgy látszik, későre érkezett el. Aligha tudnók különben megmagyarázni, hogy miért nem szólnak emlékeink a XIV. századi orgonistákról például Pannonhalmán.”‘*9 Hát vannak mégis ilyen emlékeink, ha nem is éppen Pannonhalmán ! A Mályusz Elemér említette XVI. századi orgona-elterjedés
