Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból (1977)
zsidók annak idején kosszarvból való kürtök szavával nyitották meg. E zenei szokást a XIV. századtól felelevenítették. Egyházaink nagy ünnepkor - városon a városi, falun a falusi - muzsikusokat a templomon belül is megszólaltatták.90 Iskolai énekkarok - Brassótól Pozsonyig Rekordálók A XIV. századtól fogva mind több és több emlékünk beszél arról: miképpen gondoskodott az udvar s miképpen gondoskodtak a városok templomaiknak ének- és zenekaráról. Mielőtt a magyar udvari muzsikának, a királyi kápolnának zenetörténeti emlékanyagát felelevenítenénk, lássuk más intézményeink adatait. A régi fővárosnak, Budának középkori zenei életéről — noha fővárosunknak mind királyi, mind városi levéltára megsemmisült - aránylag összefüggő képet alkothatunk. A budavári egyházak közül mind a magyarok Mária Magdolna-egvházának, mind a németek Nagyboldogasszonv-templomának önálló iskolája s önálló zene-, illetve énekkara volt. A magyar diákok a Mária Magdolna-, a németek a Nagy boldogasszony-egyház iskoláját látogatták, s saját templomuk kórusának voltak tagjai. A XVI. század elejéről - Jagelló Zsigmond lengyel herceg budai számadáskönyvéből, de a királyi számadáskönyv-töredékekből is - tudjuk: Buda városának hét, Pest városának két egyházi iskolája volt. Összesen kilenc pest-budai iskola küldte énekes diákjait rekordálni a királyi udvarba s Jagelló Zsigmond lengyel herceg budavári udvarába.9' 122
