Esztergomi Egyesületek alapszabályai, 21 db aprónyomtatvány (1837-1917)
Titkári jelentés az Esztergom-vármegyei Gazdasági Egyesület 1911. évi működéséről
5 B. Kobek Kornél nagybirtokos adtak külön dijakat a kisgazdák részére. Ezen három díjazásra fel hajtatott 98 db tehén és 131 db üsző. A biráló-bizottság élén a mindig jelen volt Meszlényi Pál főispán elnök s a komáromi kir. gazdasági felügyelőség azon meggyőződésre jutott, hogy habár lassan is, de a tenyészányag határozott javulást mutat a megyénkben. T enyészállatbeszerzés. 1911. évben a kisgazdák részére kiosztottunk 102 db 2—3 éves piros-tarka üszőket. Ezen üszők vételára 41.276 kor. 91 fill, s igy egy darab átlag-ára 402 kor. 71 fillérbe került. Ezen összeg 3 év alatt fizetendő vissza a kisgazdák által 6%-os kamattal, melyből a nm. földmivelési miniszter ur 3%-os kamattérítést s az üszők 1 évi biztosítási diját kegyeskedik kiutalni. Az üszők a „Minerva“ biztositótársaságnál értékük 80%-ára biztosíttatott. Minden esetre nagy előnyök ezek a kisgazdákra, mert a mostani magas állatárak mellett nem volnának képesek egyszerre annyi összeget kiadni. Hála és köszönet a földmivelési kormánynak, hogy a kisgazdák érdekeit ez irányban is úgy felkarolja. Sajnos azonban, hogy egyesületünk ezen igazán önzetlen törekvéseit sok helyütt nemcsak hogy fel nem karolják, de ellene dolgoznak. A község vezetői — kevés kivétellel — a gazdasági egyesület működését nem támogatják. Megyénk népe állattartó, de nem állattenyésztő, megveszi a vásáron a szép tehenet, de ez után származott borjut már nem neveli fel, inkább eladja a borjut a faluról falura járó ügynököknek, akik drága pénzt adnak érte, de meg a városok közelében sok pénzt lehet kapni a tejért, s igy a borjut már azért sem tartja meg a gazda, hogy több legyen az eladható tej mennyisége. Ez a főoka annak, hogy az állatnevelés megyénkben oly lassan megy előre. Egyesületünk 1911. évig kiosztott 364 drb tenyészüszőt, a melyeket ha jól ápolnak és takarmányoznak, bizonyára csak hasznukra fog fejlődni a gazdáknak, de kórón és szalmán tartott állattal jó eredményt elérni nem lehet. A közlegelők pedig oly állapotban vannak legtöbb helyeken, hogy azokról legjobb nem említést tenni.
