Esztergomi Egyesületek alapszabályai, 21 db aprónyomtatvány (1837-1917)

Jelentés az Esztergomi kath. Legényegyesület 1904. évi közgyüléséről

24

ilyen intézmény életében csekély idő arra, hogy nagy eredményeket mutathasson fel.

Mindazonáltal sokkal jelentősebbnek tartjuk, hogy sem kegyeletes visszaemlékezés nélkül fejünk felett nesztelenül elsiklani engedjük egyesületi életünk ezen évfordulóját.

Irányítsuk hát gondolatainkat vissza a múltba és törekedjünk megállapítani, hogy mit tettünk az Úristen kegyelméből megért s oly sebes szárnyalással letűnt tiz esztendő alatt ? Vájjon megtette-e egyesületünk a maga részéről mindazt, ami az ifjúság vallásos nevelésére, lelki vezetésére szükséges? Vájjon élesztettük és ápoltuk-e a hazafiérzés tüzet szivünk-lelkünk erejével. Szemünk előtt lebegett-e folyton az ifjúság társadalmi műveltségének a kor haladásával való párhuzamos fejlesztése ? tudásuk határainak tágítása ?

Mindezen kérdésekre — t. uraim, — nyugodt lelkiismerettel adom meg a választ.

De mielőtt ezt tenném, először egyesületünk alakulásának lefolyását óhajtom a rendelkezésemre álló adatok segítségével a m. t. közgyűlés szemei elé állítani.

Az 1892-ik évben még két kath. ifjúsági egyesület volt városunkban: az észt. kath. iparos ifjak önképző és betegsegélyző egyesülete és az észt. kath. legényegyesület.

Még ugyanazon évben a m. kir. belügyminiszter a betegsegélyzést rendeletileg szabályozta, mi által az ifjakat uj törvényes betegsegélyző egyesületekbe való belépésre kényszeritette. Az iparos ifjak egyesületét ez a miniszteri intézkedés gyökerében támadta meg, mert az egyesülés egyik főokát és célját megszüntette. Az iparos ifjak egyesületében összetartó kapocsnak egyedül az »önképzés« maradt meg. Az akkor fennállott