Esztergomi Egyesületek alapszabályai, 21 db aprónyomtatvány (1837-1917)

Jelentés az Esztergomi kath. Legényegyesület 1904. évi közgyüléséről

4

aki azt hiszi, hogy a tekintélyt nyers erőszakkal pótolni lehet, az elhiheti azt is, hogy egy gőzkazánt lehet fakéregből is készíteni, csak szilárd abroncsokkal kell körülövezni. Sőt még azok a lelketlen izgatok is, kik hangzatos jelszavakkal országszerte mozgósítják a tömegeket a fennálló tekintély ellen, elismerik a tekintély szükségességét, melyet a maguk számára akarnak lefoglalni s biztosítani, mely nélkül eredményes összműködés nem is képzelhető. Példákat szolgáltatnak erre a naponkint megújuló bérmozgalmak s sztrájkok. Itt egyrészről mindig a tekintély megdöntéséről, másrészt a tekintély ápolásáról van szó. A tekintély a szabadságot nem korlátozza, azt inkább fejleszti és erősiti.

A kath. legényegyletben kell, hogy a tekintély teljes mértékben érvényesüljön. Kell, hogy a tekintély képezze az egyesület beléletének, külrehatásának alapját. A mi egyesülésünk nem történhetett szabadelvű alapon, mert ez az alap, amit egynémelyek erős várnak gondolnak, az élet számtalan esélyeiben idétlen vályograkásnak bizonyul, főleg napjainkban, midőn a szabad- elvüség lépten-nyomon csődbe kerül. A ki nem elégített igények, a tudás hiánya a bajok orvoslását illetőleg, mind a szabadelvüség csődjét mutatják. Az imént lefolyt vasúti sztrájk, mely megállította az ország vérkeringését s mérhetetlen károkat okozott sokat sújtott szegény hazánknak, ez is a szabadelvüség tehetetlenségét bizonyítja, mely alkalmatlan a szociális kérdés megoldására. E téren a hathatós működéshez finom érzék, nagy tudás és sok jóakarat kell, mely nem akkor fog a munkához, mikor már késő, hanem mely a bajokat siet megelőzni tevékeny intézkedéseivel. Nem szabad elfelejteni a szentirás ez arany