Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára

16 A falképek teljes feltárása 2007 ősszén került sor. A feltárt falképekről először: Szabó, 2007. a. 47-67. A falképekről részletesen: Szabó Tekla: Afelvinci református templom középkori freskója. Az italo- bizánci stílus újonnan feltárt emléke. In: Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem és Régiségtárából.

II. évf. (2008). A 2008-asnak írt cikk még mindig nem jelent meg, de lehet még utoléri ennek a megjelenését. A képeket ld: Jékely-Kiss, 2008.96-119.

17 Az 1888-ban talált, később visszavakolt falképeket 2002-ben tárták fel. A feltárt falképekről először: SZABÓ, 2007. a. 47-67. A képeket ld: JÉKELY- KISS, 2008. 74-79.

18 A falképekről lásd: Drägut, Vasile: Arta goticá ín Transilvania. Bucure§ti, 1979. 209, 259/20. lj., 26i/5i.lj. Olaszos eredetű Utolsó vacsora.

19 Kelemen Lajos: A vistai református templom és belső díszítményei. In: Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1977. 88-99. Az 1912-ben felszínre került, később visszameszelt freskók egy részét Kiss Lóránd 2008 nyarán tárta fel.

20 A falképekről főként: Szabó 2004, 39-64. Szabó 2007. a, Szabó 2007. b. 277-305.

21 Lángi József restaurátor megfigyelése. Ld: Kerny Teréz: A kerlési ütközet képzőművészeti megjelenése és elterjedése. In: Fejős (Szerk.) Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban 2005. május 14.-2006. március 5. Budapest, 2006. 81-87. Jenei, 2006. 45-49.

22 Kelemen, 1977. 88-99. A ma református templom eredetileg a gyulafehérvári püspökséghez tartozó birtok volt, Szent Péter vértanú tiszteletére szentelve. Építtetőként a Monoszló nembeli Pétert feltételezi, aki 1270-től erdélyi püspök.

23 Erre utalhat az eltérő koronatípusok megjelenítésére is.

24 Kerny , 2006. 81-87. A kutatónő szerint a Szent László legenda megjelenése a világi környezethez, feltehetően a királyi udvarhoz köthető. Hasonló donátori háttérrel Felvincen, a sóúton fekvő fontos határőr településen is. Történetéről lásd ld: Már- doki Siklódi 1999, Szabó 2008. Disznajó freskói feltehetően a Losonczi családhoz köthetők.

25 Prokopp, 1987. 346-349. Kakaslomnic megrendelője feltehetően Druget Fülöp, Károly Róbert kiváló hadvezére és egyik leghűségesebb embere volt, akit Nápolyból hozott magával az iljú király.

26 A bizánci művészetről ld: Velmans, Tania-KoRAC,

Vojislav-SuPUT, Marica: Rayonnement de

Byzance. Paris, 1999. Az italobizánci művészetről Id: II duecento e il trecento. Szerk. Enrico Castel- nuovo. Venezia, 1985. (La pittura in Italia 1). A bizánci és nyugati kölcsönhatásairól: Byzanz und der Westen: Studien zur Kunst des europäischen Mittelalters. Szerk. Irmgard Hutter und Herbert

Hunger. Wien, 1984.

27 Ld: Derbes, Anne: Picturing the Passion in Late Medieval Italy. Narrative Painting, Franciscane Ideologies, and the Levant. Cambridge, 1996.

28 Ld: Lafontaine-Dosogne, Jaqueline: Iconogra- phie de l’enfance de la vierge dans I’empire by- zantin et en Occident. Brussel, 1965. Mária gyermekségének Őraljaboldogfalván is lefestett ciklusa Itália festészetében csak ferences kötődésű helyeken jelenik meg.

29 Az elmosódott ferences hatások jelentőségéről, főként a későbbi falképek kapcsán Id: Lionnet, Marie: La reception des formes iconograhiques dans les régions frontiéres: Vierge de misericorde et Jugement dernier dans les peintures murales du royaume de Hongrie au XIVe et XVe siécles. In: Acta Históriáé Artium, évf. (2005) 1-4. sz. 25-49.

30 Jékely, Zsombor: Saint Margaret or Catherine? Iconographical Problems ofTransilvanian Wall- paintings from the 14th Century. In: Kobieta w kulturze sredniowieczej Europy, Poznam, 1995. 181-187.

31 Kaftal George: Iconography of the Saints in Tuscan Painting. Firenze, 1952; 19862. 386. Kezdeti időkben gyakori a Gelencén látható rövid szakáll is.

Characteristics of “Italo-Byzantine” Frescoes

In my research on the wall paintings from the beginning of 14th century in Hungary, I point out the importance of the “Italo-Byzantine” style to which in my opinion the wall paintings of Santa Maria Orlea belong. With the discovery of important fresco-cycles (Unirea, Väleni de Mure§, Vi§tea) and the reevaluation of the ones which were already known (Säntimru, Őecejovce, Cserkút) the circle of the “Italic-Byzantine” wall paintings (mostly Spisská Kapitula, Dravce, Ghel- nifa) became wider. Beside this style, the “Linear Gothic Style” was also usual. The two can not be firmly separated. Their interference, as well as the work of different masters, can be observed for example at Őecejovce, Cserkút and Santa Mária Orlea. Both have Byzantine features, but it appears that we should not necessarily search for a direct influence of either style. This Byzantine influence is not that of the contemporary Paleologos art, but that of the art of the Com- nenos. The sparse compositions of the latter had lived throughout and influenced among others the art of the duecento. This is the heritage of the painters who fled Constantinople after 1204, and who found their new patrons in the young Balkan and Crusade states or in Western Europe. This is why the similarities between the pictures are numerous, and are reminiscent of classical Byzantine works, I3th-century Serbian and Bulgarian art, the provincial art of Epirus, the crusade art and, lastly, of the art of the Italian duecento.

93