Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Esszék
Omriis creatura significans 3. kép. Chartres, altemplom, Oroszlános falkép, Wierdl Zsuzsa felvétele, 2008 4. kép. Esztergom, Oroszlán, mai állapot, Wierdl Zsuzsa felvétele, 2008 taurátormester fedezte fel a kápolna szentélyének északi falán. Ahogy azt az ásatási fotók is bizonyítják, az oroszlánnak csupán a mancsa látszott ki a trecento réteg alól. Leválasztotta róla az „Apostolos,” 1350 körüli réteget, mely ma, a kápolna nagy részét uralja, és egészben áthelyezte azt az apszis déli falára. Ekkor került elő a 96 centiméter átmérőjű bíborvörös korongban lépő oroszlán az ún. életfával. A palota és a királyi kápolna feltárásának óriási nemzetközi visszhangja volt, helyreállítása (1934-38 között) az akkori Európa leghíresebb munkálatának számított, talán nem véletlenül. A magyar kormány ide irányította a hadügyminisztérium költségvetésének l/8-át, átadására pedig Viktor Emánuel olasz király is eljött. Az előzetes kutatások és próbák során bebizonyosodott, hogy a felületeket már Pellicioli idején a pontosnak hihető restaurálás ellenére erősen megtisztították, majd több helyen átfestették. Szerencsére, az Oroszlános réteg kiváló festéstechnikájának köszönhetően, itt semmilyen rongálódás nem érte a festett felületet. Vakolata pontosan síkban fekszik a kváderkő felületen, míg Chartres-i páija rossz minőségű dürünckös vakolatra készült. Persze kíváncsian látnánk egy már restaurált, átfestésektől mentes állapotot a végleges ösz- szehasonlításhoz, összevethetnénk a pigmenteket is, mely biztos érdekes eredményeket hozna. Mégis kétségtelen: az esztergomi „oroszlán” töredékek messzemenően felül szárnyalják Chartres-i, egyetlen, technikailag igazinak mondható párhuzamaikat. Megint visszatérünk kérdésünkhöz: hogy is van ez a szellemiséggel. Hogyan is volt ez valamikor. Igen, annak idején enyhén eltúlzottnak véltem Prokopp Mária lelkesedését: hogy az esztergomi királyi kápolnának bizony nincs párja, különleges a sokrétegű és első osztályú kifestése, melyekből a mai napig viszonylag sok megmaradt. Igen, jobban meg kellene becsülnünk. Igen. Büszkébbnek kellene rá lennünk. Hirdetnünk kellene éjjel-nappal. hető az oroszlán testének festéstechnikája: először a növényi eredetű fekete aláfestés a figura alá, majd ennek modulálása sárga-okkerrel. Az Oroszlán így keletkezett, rafinált zöldes-barna figurája a sematikus korongban is plasztikus hatású (4. kép). A falképek első restaurálására, közvetlenül a feltárás után, 1935-37-ben az olasz Mauro Pelliciolit kérték föl, mivel hazánkban akkor még alig létezett ez a szakma. Az oroszlán réteg „feltárása,” illetve láthatóvá tétele, valójában neki köszönhető. A milánói resSaint-Germain-des-Prés, Chartres, vs. Esztergom The study compares the double niches decorated by two kinds of paint layers and the famous lion-frescoes in the royal chapel of Esztergom, Hungary, built by King Béla III (1172-1196), to the double niches in Saint-Germain-des-Prés, Paris, and the lion paintings in the lower church of the Cathedral of Chartres. In both cases, the Hungarian masterpieces appear to be of higher quality both technically and artistically. 416
