Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára

Germain bis Venedig. In: Burgenländische Heimatblätter 32 (1970), 3.SZ. 97.

3 Berczeller, Leser, 1975.372-374. Hochenbichler, Eduard: Republik im Schatten der Monarchie. Das Burgenland, ein europäisches Problem. Wien- Frankfurt-Zürich, Europa Verlag, 1971. 14-33. Schlag, 1970,118-125.

4 Ugyanakkor ezt a fogalmazványt osztrák részről soha nem juttatták el a Vatikánhoz, mivel Dél-Ti- rol Ausztriáról történő leválasztásánál precedensként szolgálhatott volna. Ld.: Huber, Andreas: Die katholische Kirche des Burgenlandes während der Jahre 1938-1945. Wien 1996.3. Rittsteuer, Josef: Die Errichtung der Apostolischen Administrator Burgenland. In: Burgenländische Heimatblätter, 23 (1961), 3-sz. 130.

5 Hanner, Christian: Das katholische Glaubensleben

im Burgenland von den Anfängen bis in die Gegenwart. Wien, 2001,67. Berczeller, Leser, 1975. 197-199. Osztrák részről érvként az is felmerült, hogy a Burgenlandban erős protestáns kisebbség is jelen volt, mely komoly befolyással bírt. Rittsteuer, 1961,130-131.

6 Rittsteuer, 1961,132.

7 Ld. pl. a magyar püspöki kar 1920. március 17-i értekezletének jegyzőkönyvét. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között. Szerk. Beke Margit. München-Budapest, Aurora, 1992. 45. Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház a szomszédos államos uralma alatt. München, Aurora, 1975.131- 132. Rittsteuer, 1961,133.

8 Hanner, 2001, 68. Rittsteuer, 1961, 132. Schlag, 1970,111.

9 Hanner, 2001, 69.

10 Engel-Janosi, Friedrich: Vom Chaos zur Katastrophe. Vatikanische Gespräche 1918 bis 1938. Wien-München, Herold, 1971. 72-73. Hanner, 2001, 69. Rittsteuer, 1961,135-137. Berczeller, Leser, 1975.199, 374.

11 Az iktatókönyvekben szereplő 165 releváns bejegyzés közül 120 db. az 1921-1922. évekből származott.

12 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium levelezése azért különlegesen értékes, mert iratállománya — kevés kivételtől eltekintve — az Országos Levéltár 1956-os égése során elpusztult.

13 Egyike a magyar szempontból problematikus lelkipásztoroknak, akik ugyanakkor a püspökkel jó viszonyban álltak, Stehlik László sopronkeresztúri káplán volt (ld. az alábbi dokumentumokat: 1285.,

2428., 3115., 3956./1920; 1153-, 4496., 4499-/1921;

227., 1531., 1639., 2653., 2861./1922; különösen a 1296./1920, valamint a 4230., 4385./1921 számú iratok relevánsak. A tanulmányban idézett iktatási számok minden esetben a Győri Egyházmegyei Levéltár anyagára vonatkoznak.)

14 V.ö.: László, Stefan: Das Werden und Wachsen der Apostolischen Administratur Burgenland. In:

Österreichisches Archiv für Kirchenrecht. Wien, 1950,198. Rittsteuer, 1961,135.

15 Ez eredetileg Valfré di Bonzo bécsi nuncius javaslata volt gróf Klebeisberg Kunónak. Ld.: Gróf Kle- belsberg Kunó jelentése Bécsből Bleyer Jakab magyar nemzetiségi miniszternek (4356./1919 számú dokumentum). Ugyanakkor a magyar püspöki kar

1920. március 17-i értekezletének jegyzőkönyvéből az derül ki a győri püspök felszólalásából, hogy a bécsi nuncius Nyugat-Magyarország elszakítá- sának és egy „német pap” joghatósága alá rendelésének látszott kedvezni. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története ésjegyzőkönyvei 1919-1944 között, 45.

16 Keszler Antal pomogyi plébánost a nemzetiségi miniszter közbenjárására Fetser püspök 1919. november 13-án a magyar lakosságú Csapodra helyezte át. (Id. a 4299., 4434., és a 4596./1919 számú dokumentumokat).

17 Bauer József haracsonyi plébánost magyarellenes agitációja miatt a püspök személyesen figyelmeztette (Fetser Antal levéltervezete Dr. Simonyi-Se- madam Sándor magyar miniszterelnök részére

1920. április 12-ről; 1524./1920 számú dokumentum). Ugyanebből az okból kifolyólag voltak problémák Weiss Károllyal, Lánzsérújfalu plébánosával (3409., 3926., 4392./1920; 1062., és 135371921 számú dokumentumok).

18 Békeffy István, nezsideri plébános már 1919. február 8-án (!) kérte elhelyezését (1588./1919 számú dokumentum) és Mosonszentandrás plébánosa, Weber Antal is az ellenséges helyi hangulatra panaszkodott (1921. szeptember 16-én keltezett levél; 3605./1921 számú dokumentum). Kovács Zsig- mond vulkapordányi esperes 1922. február 3-án arról írt püspökének, hogy a magyar érzelmű plébánosokat el akaiják űzni, és egyúttal új plébániát kért arra az esetre, ha ez a sors válna osztályrészévé (511./1922 számú irat). V.ö.: A bécsi magyar követ

1921. december 30-án kelt jelentését erről az osztrák szándékról (338./1922 számú dokumentum), továbbá ld.: Salacz, 1975,132.

19 Ezek során Kovács Zsigmondot és Horváth Mátét bántalmazták is, de néhány nap múlva elengedték őket; Schmidt Károly csak 1921. december 2-án, és Varga István csupán december 10. körül tért vissza fogságából (Ld. a 3490., 3505., 3604., 3759., 3792.,

4141., 4481., 4539., és a 4632./1921 számú dokumentumokat). A zárányi plébános később kénytelen volt a püspöknek azt is jelenteni, hogy az osztrák katonák a plébániaépületét teljesen feldúlták (1922. február 23-án kelt levél; 926./1922 számú dokumentum). Varga Sándor zurányi adminisztrátort is elhurcolták (4404./1921 számú dokumentum). Tóth János fertőmeggyesi plébános

1921. december 3-tól 1922 február elejéig szintén hetekig internálva volt (Kismartonban) és nem is térhetett már vissza a plébániájára (4511./1921;

156., 326., és 364./1922 számú dokumentumok).

409