Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Társtudományok
Omnis creatura significans lől indulva bárhol, bármely magasságból ráközelíthetünk az ilyen módon tetszőleges perspektívából szemlélhető tájakra. (A képek részletessége legalább 15 méteres, számos területen azonban 15 cm-es felbontást tesz lehetővé.) A Google Earth különböző alkalmazásai leképezik a domborzat és az épületek háromdimenziós látványát, képzeletbeli repülőgépen leereszkedhetünk a házak között az utcák szintjére, egyes pontokról 360 fokos körpanorámát tekinthetünk meg. A földrajzi koordináták által meghatározott nevezetes helyekhez az internetes közösség által feltöltött, állandóan gyarapodó fényképtár, valamint a Wikipédia szócikkeinek szövege társul, és további multimédiás anyagok is kapcsolhatók. A Google Earth olyan „precíz és egyben esztétizált geográfiai adathalmaz,” amely „a megismerés gyönyörének és sokoldalú leírásának humboldti hagyományára épül,” s csakis interdiszciplináris módon — többek között a panorámakutatás művészettörténeti eszközeivel, a posztmodern geográfia szótárával — elemezhető.18 A valós és a virtuális világ határmezsgyéjén mozgó Google Earth-nek — és születőben lévő versenytársainak — szemléletformáló hatása aligha kétséges, jövendő fejlődési pályáját viszont nehéz előre jelezni. Vajon ma is meglévő gyakorlati (pl. útvonal- és szabadidő-tervezési) alkalmazásai fognak előtérbe kerülni? Netán az egyre bővülő internetes közösség interaktív virtuális játszóterévé, az üres időtöltés újabb eszközévé válik, s ily módon tovább nehezíti az igazi emberi és társadalmi problémákkal való szembenézést? Vagy épp ellenkezőleg: új szemszögből megvilágítva a földi természet fundamentális egységét, segít tudatosítani a tájpusztításból, a környezet rombolásából fakadó veszélyek valódi mértékét, és ráébreszti végre az emberiséget a „felettünk álló teremtés szépségének és nagy- szerűségének tiszteletére”?1^ Reménykedjünk, hogy a többféle lehetőség közül ez utóbbi válik valóra. Jegyzetek 1 Babits Mihály: Tudomány és Művészet. In: Nyugat V./24. (1912), 9532 Ld. Mendöl Tibor: A földrajztudomány az ókortól napjainkig. Bp., ELTE Eötvös Kiadó (1999), 58- 62. 3 Alberti, Leon Battista: A festészetről. Bp. (1997), Balassi Kiadó. A mű jelentőségéről a geográfia története szempontjából Id. Cosgrove, Denis: Prospect, perspective and the evolution of the landscape idea. In: Transactions of the Institute of British Geographers 10. (1985), 45-62. 4 Humboldt, Alexander von: Kosmos. Entwurf einer physischen Weltbeschreibung II. Band, Stuttgart- Augsburg, Cotta’scher Verlag (1847), 76-94. 5 A humboldti tájfogalom ismeretelméleti és társadalmi összefüggéseiről Id. Minca, Claudio: Humboldt’s compromise or the forgotten geographies of landscape. In: Progress in Human Geography 31 (2007), 179-1936 Teleki Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai II., Budapest, Centrum (1936), 299. 7 Marosi Sándor: Tájkutatási irányzatok, tájértékelés, tájtipológiai eredmények. Bp. MTA FKI (1980), 13. 8 Csorba Péter: A tájökológiai szemlélet érvényesülése a tájvédelemben. In: szerk. Schweitzer Ferenc - Tiner Tibor: Tájkutatási irányzatok Magyarországon. Budapest, MTA FKI (2000), 25-35. 9 Ld. Drexler Dóra: Táj és tájértékelés. Bp., BKÁE- TK Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék (2004). 10 Pl. Csemez Attila - Salamin Géza: A táj esélye. Vita a tervezésről, fejlesztésről, rendezésről. Ke- rekasztal-beszélgetés. In: Falu Város Régió (2006) 3. 2-12. 11 Teleki 1936, 370. 12 Száva-Kováts Endre: A földrajzi tájelmélet mai állása és alapvető filozófiai problémái. In: Földrajzi Értesítő XIV. (1965), 279. 13 Drexler Dóra: A tájképről - másképp. Javaslatok az integrált tájpolitika megvalósítására. In: Falu Város Régió (2006) 3., 37. 14 Kerényi Attila: Kellemetlen, de alapvető: a táj eltérő értelmezései és azok tervezési-védelmi jelentősége. In: Falu Város Régió (2006) 3.18. 15 Rees, Ray: Historical Links between Cartography and Art. In: The Geographical Review 70 (1980), 61. 16 Humboldt (1847), 86. 17 Yi Fu-Tuan: Realism and Fantasy in Art, History and Geography. In: Annals of the Association of American Geographers 80 (1990), 444. 18 Sonnevend Júlia: Google Earth mint hiperpano- ráma. A geográfia esztétizálása. In: Élet és Irodalom 52 (2007) 36. sz. 19 Lorenz, Konrad: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. Budapest, Ikva (1994), 137. Between Art and Science: Outline of the Evolution of the Landscape Concept The concept of the landscape emerged from Renaissance painting and entered geography due to Humboldt’s holistic way of perceiving and studying nature. The vague definitions of landscape gave rise to repeated theoretical debates with the opposite stances determined by different traditions and philosophies. Satellite imagery and GIS applications have opened new perspectives on the Earth and its landscapes, thus hopefully contributing to deeper understanding and appreciation of the beauty and values inherent in nature. 386
