Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Omnis creatura significans

Zetter metszetén ez jól láthatóan a Virginitas attribútuma. Míg Rimaynál a Liberalitas adakozik, Zettemél az Amicitia nyújtja a szívét, azaz adja oda mindenét. Ismeretes, hogy a hét fő erény mellé társítható további erényeknek sem a száma, sem az összetétele nem rögzült. Ennek ellenére úgy tűnik fel, a tizenkét erény együttese a késő középkor óta létező fogalom; egyaránt erre utal Heinrich von Mügein említett műve mellett Zetter rézmetszete és Rimay János két erényverse.

A kötéllel összekapcsolt tizenkét erényt rézbe metsző Jacob de Zetter (Zeter, Zettra, Zettre) életéről és tevékenységéről viszonylag keveset tudunk. A XVI-XVII. század fordulóján rézmetszőként tevékenykedett Frankfurtban. Johann Theodor de Bry itt adta ki azt a három reprezentatív rézmetszetes sorozatot, melynek metszői munkálataiban ő is közreműködött.34 A Majna-Frankfurtra és Hanaura vonatkozó várostörténeti adatok szerint Jakob Zetter azonos lehet azzal a Dornick-ből (Tournai) származó Jakob de Sutra-val, aki 1581. december 15-én tette le a frankfurti polgárok esküjét, majd 1599. október 20-án megfizette a városból való elköltözéskor fizetendő adót (.Abzugsgeld”). Ekkor a Frankfurthoz közeli Hanauba telepedett át, ahol neve „Jacques de Zetter” alakban gyakran előfordul a vallon közösség irataiban. 1581. július 18- án feleségül vette az ugyancsak Toumai-ból származó Jeanne de Barry-t; két fiúk közül az 1600-ban Hana- uban született Paul de Zetter (Setter, Zettre) szintén rézmetsző volt. Jakob de Zetter 1616. május 9-én, Paul nevű fia 1667 után halt meg Hanauban.35

Zetter Kosmographicáját sokszorosított grafikával is foglalkozó művészettörténeti kézikönyv nem tartja számon,36 s a kiterjedt német embléma-szakirodalom sem foglalkozott vele önállóan.37 A mű más címen ugyanazokkal a rézmetszetekkel további kiadásban is megjelent. Jacob Zetter halála után négy évvel, 1620- ban valószínűleg azonos nevű másik fia kiadásában, Heinrich Oraeus gondozásában Aeroplastes Theo- Sophicus, Sive Eicones Mysticae címen jelent meg Frankfurtban.38 Az 1620. évi kiadásban a rézmetszetekhez idézetek hosszú sorából összeállított prózai kommentárok tartoznak,39 melyeket Heinrich Oraeus (1584-1646) evangélikus történész, teológus és költő állított össze. Oraeus tanulmányi éveinek egy részét Frankfurtban töltötte, majd Frankfurt és Hanau közelében lelkész és iskolamester volt különböző településeken (szolgálati helyei többek között Assenheim, Laubach, Dorheim, Bruchköbel, Nauheim). Közreműködött a Theatrum Europaeum harmincéves háború eseményeivel foglalkozó kötetének megírásában, az 1633-1639 közötti időszakra vonatkozóan. 1639- ben Hanauba költözött és élete végéig ott élt.40 Jacob de Zettert és családját minden valószínűség szerint személyesen ismerte.

A képet prózai szöveggel értelmező Oraeus a változatlanul hagyott rézmetszet fölé a „Virtutes concathe- natae” megnevezést nyomtattatta címként. A metszet ezáltal egy teljes emblematikus szerkezet részévé vált.

Oraeus — Rimayhoz hasonlóan — először a kép egészét magyarázza meg, majd egyenként mutatja be a képen ábrázolt erényeket és „hivataljokat.”4i A prózai kommentár lapszéli jegyzetei fölött a „Nexus Virtu- tum” megjelölés olvasható, amely összhangban áll a kép címével. Az „összeláncolt erények” ábrázolásával ugyanis Zetter elsődleges célja az erények egymással való kapcsolatának megjelenítése volt. Oraeus emelkedett hangú szövege háromszoros hódoló felkiáltással kezdődik („O Sanctum Concilium! o sacrum Senatum! O concessum venerandissimum!”), majd értelmezi a kép egészét. Az ábrázolás lényege szerinte az erények kölcsönös és felbonthatatlan kapcsolata, amelyből ha csak egy is hiányzik, a többi erény pozitív hatása is károsodik, illetőleg értelmetlenné válik.42 Ezt a megállapítást Oraeus felerősítette a szövegbe illesztett Szent Jeromos-hivatkozással: „Quare non uni virtuti opera danda est, séd sicut scriptum est: Ibunt de virtute in virtutem, de alia transeundum est ad aliam, quia haerent sibi, et ita inter se nexae sunt, ut qui in una corruerit, omnibus careat. Hieron. Mans. 38.” Az idézet Jeromos 78. leveléből származik; a „tri- cesima octava mansio” a Számok könyvének két részletét (33, 44; és 21,11) magyarázza. A kritikai kiadás- hoz43 viszonyítva megközelítően pontos idézetben szerepel egy további idézet a 83. zsoltár 8. verséből („ibunt de virtute in virtutem”).44 Az ábrázolás eszerint arra figyelmeztet, hogy ha az ember megkisebbedik valamelyik erényben, mindegyikben károsodik („qui in una corruerit, omnibus careat”). A kép egészének értelmezését segítő további forráshivatkozások a prózai kommentár bevezető részének margóján találhatók. Az idézett helyek — Aelius Gellius Noctes Atticae, liber XIX, caput 2 és liber VII, caput 6; Szent Ágoston De diversis questionibus, quest. XXXI45; Szent Ágoston De liberó arbitrio, liber I, caput XIII és Aristoteles Ethica Nicomachea, liber 3, caput 10 — nem bővítik lényeges új mondanivalóval sem a Jero- mos-idézet gondolatsorát, sem Oraeus magyarázatát.

A nexus virtutum-gondolat összegző kifejtését — Rimay verséhez hasonlóan — az egyes erények attribútumainak és feladatainak bemutatása követi. Oraeus itt nem volt tekintettel a három teológiai és négy kardinális erény általánosan elfogadott, kivételezett helyére, s nem a képen látható sorrendben végzi a bemutatást. Először a fő helyen ülő Temperantiát mutatja be, majd a tőle jobbra ülő, minden erényt szülő és felnevelő Fides-t és a balra álló Humilitas-t értelmezi.47 Ezután váltakozva hol jobbról, hol balról következik egy-egy erény: az Innocentia, a Spes, a Virginitas és az Amicitia. Ez a sorrend megtörik az Amicitia melletti Charitas-szal, majd a Fortitudót követi a Justitia. A Justitia melletti Prudentia után a vele szemben ülő Castistas-szal végződik a sor. Az egyes erényekkel foglalkozó, rövidre szabott szövegrészek közös sajátossága, hogy az adott erényen kívül megismerhetjük az éppen bemutatott erény többi erényre kiható sajátosságát is. Az erények egymásra utalásának ez a sorozata egyrészt kiegészíti a nexus virtu tu m-gondolatot, más378