Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Társtudományok

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára

sehen Sprache. Bearbeitet von Günter Drosdowski, Paul Grebe und weiteren Mitarbeitern der Dudenredaktion. Duden Band 7. Mannheim - Wien - Zürich 1963, 681-682.; A sticatum szó előfordulásaira lásd Thuróczy, Chronica II/2.114-115.

6 Chron. Dubnicense, 169.; Thuróczy, Chronica I. 167. Eleste azonban kétséges: Thuróczy, Chronica II/2.115.

7 Chron. Dubnicense, 169.; Thuróczy, Chronica II/2.

1158 Pór Antal: Nagy Lajos 1326-1382. Magyar történeti életrajzok VIII. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Budapest 1892 [továbbiakban Pór, Nagy Lajos], 92- 100.; A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest 1895. III, 172-178. [továbbiakban MNT]; Jászay, Velence, 50-51.

9 I. Lajos király Poharas Péter kérésére megerősíti

atyja, I. Károly király két oklevelét. I. Károly király egyik oklevele 1336 április 21-én kelt. Az oklevél szerint I. Károly Poharas Péternek adja a Sopron megyében lévő Petri nevű birtokot, amely egy örökös nélkül meghalt ember tulajdona volt. Az örökös nélkül meghaltak birtoka a királyra szállt, tehát joggal kérhette Poharas Péter magának a gazdátlan földet. A másik oklevelet 1337 október 10-én a győri káptalan állította ki. Ebben az oklevélben leírja a káptalan, hogy a király parancsa alapján Poharas Pétert beiktatta Petri birtokába mégpedig azután, hogy bejárták a birtok határait és a határjeleket újra cserélték, azaz újból rögzítették a birtok határait. A határleírás szerint Petri birtok az Ikva partján feküdt Kispetri, Berki, Bükkhegy és Haschendorf között. Ezek közül nagy valószínűséggel azonosítani lehet Haschendorfot és Kispetrit, a mai Unterpetersdorf helyére. Az oklevél I. Lajos király 1347. október 22-i átírásában az Esterházy család hercegi ágának levéltárában található egyszerű 18. századi másolatban (jelzete: Diplomatikai levéltár [továbbiakban Dl] 108122). A másolaton sajnos nem találni annak nyomát, hol a másolat eredetije. Hogy azonban mégis valószínűnek tarthatjuk, hogy közvetlenül I. Lajos király eredeti okleveléről készült a másolat, azt a másolat végén „a függőpecsét helye” megjegyzés hitelesíti. Ennek alapján valószínűnek tarthatjuk, hogy I. Lajos király eredeti oklevele hártyára volt írva, s rajta az uralkodó nagy vagy felségi kettőspecsétje függött. Vö. Érszegi, Petri 97-114.

10 Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I. Budapest 1937, 493-49511 Gyermekkorában kezdődött a szolgálata a királyi udvarban: ...nobis a pueritiae suae tempore adhaerendo se studuit reddere gratiosum — mondja róla az 1336. április 21-i királyi adománylevél (Érszegi, Petri 97-114). Pór, Nagy Lajos, 9- 10.

12 ...tempore nostre infancie noster pedagógus

existendo et demum... nobis continue collateraliter ... studuit complacere... (Magyar Országos Levéltár [továbbiakban MÓL], Dl 64029. Anjoukori okmánytár - Codex diplomaticus Andegavensis. Szerk. Nagy Imre. Magyar történelmi emlékek - Monumenta Hungáriáé historica I. Okmánytárak. Budapest 1887 [továbbiakban AO], V. no 59.132- 134)13 ...tempore nostre adolescencie, quo suis in humeris baiolabamur... (Dl 34102, Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. IX/2 ab anno Christi 1351-1358. Budáé 1833 [továbbiakban CD], IX/2. no 6. 58-62.; Pór, Nagy Lajos 10.)

14 Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Budapest, 1988, [továbbiakban Kurcz, Lovagi kultúra] 225, 292.

15 MÓL, Dl 87072 - Soproni oklevéltár, I. no 115. 140.; Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. IV. Band Die Urkunden von 1328 bis 1342 mit Nachträgen von 1284 bis 1318. Bearbeitet von Irmtraut Lindeck-Pozza. Wien - Köln - Graz 1985 [továbbiakban UBB] IV. no 3Ó9- 23416 Az UBB (IV. no 369. 234) olvasata szerint az oklevélben Kenéz szerepel. Kenéz helynév gyakori Magyarországon, a szláv eredetű „kenéz,” azaz „herceg” méltóságnévből ered (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest I—II. 1988, II. 714). A közeli Vas megyében lévő Kenéz település tűnik kézenfekvőnek Gyenge fia Miklós származási helyének meghatározásához. A korábbi kiadás azonban Vonoz nevet hoz (Sopron vármegye története. Oklevéltár. I. 1156-1411. Szerk. Nagy Imre. Sopron 1889,1. no 115 140.). Ez utóbbit Fer- tőszentmiklós tájékára lehet lokalizálni (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1897, III. 636).

17 Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Legnagyobb részüket gyűjtötte Szamota István. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szótárrá szerkesztette Zolnai Gyula. Pótlék a Magyar Nyelvtörténeti Szótárhoz. — Lexicon vocabulorum Hungaricorum in diplomatibus aliisque seriptis quae reperiri possunt vestustorum maxima ex parte industria Stephani Szamota collectorum iussu Academiae Scientiarum Hungaricae composuit Julius Zolnai. Supplementum ad Lexicon linguae Hungaricae aevi antiquiori(s). Budapest 1902-1906, 316.

18 Kurcz, Lovagi kultúra 113—114.

19 Wertner Mór: Adalékok a XIV. századbeli magyar világi archontologiához. Történelmi Tár. Új folyam 7 (1906), 585.; Pór, Nagy Lajos 10.

20 Wertner Mór: Adalékok a XIV. századbeli magyar világi archontologiához. Történelmi Tár. Új folyam 8 (1907), 183, 332.; Fügedi Erik: Vár és

351