Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

19-20. századi művészet

Omnis creatura significans

Jegyzetek

1 A firenzei „Stazione Santa Maria Novella” vasútállomás 1935-ben készült el Giovanni Michelucci firenzei építész és munkatársai, a Gruppo Toscano néven pályázó team tervei nyomán, az olasz racionalista építészet egyik főművének tartják. Az „2%” törvény értelmében minden épülethez képzőművészeti alkotást is kellett rendelni, így került az állomás presszójának a falára Ottone Rosai két pan- nója, amelyek a toszkán tájat ábrázolják.

2 Vasco Pratolini (1913-1991), író. Legfontosabb regényei: Cronaca familiäre, 1947 (Beszélgetés öcsémmel, i960); Cronache dipoveri amanti, 1947 (Szegény szerelmesek krónikája, 1956); Metello, 1955 (Metello, 1961). Pratolini Rosai bíztatására kezd publikálni az „II Bargello” folyóiratban, a két művészt laza barátság fűzte össze.

3 Ottone Rosai 1895. április 28-án született Firenzében és 1957. május 13-án halt meg Ivréában, miközben egy gyűjteményes kiállítását készítette elő a Centro Olivetti kiállítótermében.

4 1922-ben apja öngyilkos lesz, eladósodik, s a kilátástalan helyzete miatt beleveti magát az Arno folyóba.

5 1922-től pár évig apja műbútorasztalos műhelyében

dolgozik, hogy lerója a felhalmozódott tartozásokat.

6 1912-13-ban látogatja az Accademia di Belle Arti kurzusait, de 1913-ban eltanácsolják az Akadémiáról elfogadhatatlan magaviseleté miatt. 1942-ben visszatér az Akadémiára, amikor kinevezik a festészet tanszék tanárának.

7 1913-14-ben a Scuola Libera dellTncisione ed Acquaforte kurzusaira jár.

8 Ardengo Soffici (1879-1964), költő és festő, 1913- ban alapítja a „Lacerba” folyóiratot Giuseppe Pa- pinivel (1881-1956), amelyben a futurista művészet mellett száll síkra a „humánus egyetemesség nevében.”

9 1920. Firenze, Palazzo Capponi.

10 Giorgio De Chirico (1888-1978), festő, a „metafizikus festészet” megalapítója (Alberto Savinio és Carlo Cárrá mellett, Ferrara, 1917), s egyben legnagyobb alakja.

11 Macchiaioli: 1855-1867 között működő festészeti csoport, művészetük a valóság impressziójának ábrázolására irányult. V.ö. IMacchiaioli. Sentimento del verő. Szerk. Francesca Dini. Milano, Silvana Editoré, 2007.

12 Giovanni Fattori (1825-1908), a Macchiaioli csoport egyik meghatározó alakja. L. 11. sz. jegyzet.

13 Via Toscanella, 1922, olaj, vászon, 50x35 cm. Szignált és datált jobbra lent: O. Rosai 1922. Firenze, Collezione Enrico Vallecchi. Via Toscanella címmel Rosai két másik változatot is készít még ugyanabban az évben.

14 Minő Maccari (1898-1989), író, festő, kiadó és újságíró, rajzoló. 1926-ban veszi át az „II Selvaggio” c., a fasiszta ideológiát általánosságban elfogadó folyóirat igazgatását, amely 1926-30 között Firenzében jelent meg. Maccari szerint „A művészet egy faj intelligenciájának legmagasabb kifejezése.”

15 1922-ben feleségül veszi Francesca Feit, a La Na- zione c. firenzei napilap irodistáját, aki ismeri és elfogadja Rosai természetét. 1938-ban a fasiszta rendőrség figyelmeztetésben részesíti homoszexu- alitása miatt, s csupán fasiszta múltjának köszönheti, hogy elkerüli a koncentrációs tábort.

16 1953-ban, majd 1960-ban rendeztek jelentős kiállítást a műveiből a firenzei Palazzo Strozziban, majd számos kisebb kiállítás után 1995-ben a művész születésének centenáriumán a firenzei Galleria Panantiban, 2008-ban pedig a firenzei Medici- Riccardi palotában nagyszabású retrospektív kiállítással adóztak a festőnek halála 50. évfordulója alkalmából. Cinquanta dipinti di Ottone Rosai a 50 anni dalia scomparsa. Kiállításkatalógus, szerk: Luigi Cavallo és Piero Pananti. Firenze, Edizioni Pananti, 2008. Művészetét többek között olyan jeles művészettörténészek méltatták, mint Carlo Ludovico Ragghianti, Pier Carlo Santini, Raffaele Monti, Alessandro Parronchi, Vittoria Corti.

17 Margherita Sarfatti (szül. Margherita Grassini, 1880-1961) újságíró, művészetkritikus, Mussolini művészeti tanácsadója, a fasiszta éra művészetének kiváló ismerője és propagátora. Ő alapította a „Novecento” csoportot, amelynek tagjai számára számos kiállítást rendezett. Jelentős az 1930-ban írt Storia dell’arte c. könyve, amelyben a kortárs olasz művészet különféle irányait, irányzatait, kifejezési formáját taglalja.

18 Massimo Bontempelli (1878-1960), író, hozzájárult az olasz kultúra és irodalom megújításához. Megalkotta a „Realismo magico” néven ismertté vált elméletet, amely az olasz művészetnek nyitott, világos, metafizikus, kozmopolita, modern és városi jellegét követelte kifejezetten az olasz hagyományokra építve. A képzőművészetben leginkább De Chirico festészete köthető ehhez az irányzathoz.

19 A „Stracittá” legjelentősebb képviselője Mario Si- roni (1885-1961). Mario Sironi 1885-1961. Kiállításkatalógus, szerk: Fabio Benzi. Milano, Electa, 199320 Mino Maccari 1924-ben alapította az „11 Selvaggio” folyóiratot.

21 Leo Longanesi (1905-1957) 1926-ban alapította a „LTtaliano” c. folyóiratot.

22 Ordasi Zsuzsa: La collezione dei quadri. In: Istit- uto Italiano di Cultura di Budapest. Szerk: D. Ma- rianacci. Budapest, 2005, 49-63.

23 Giorgio Morandi (1890-1964). Magyarországon a Szépművészeti Múzeumban állítottak ki a műveiből 1991-ben (május 10-június 16). Giorgio Morandi: Budapest - Szépművészeti Múzeum, 10 maggio -16 giugno 1991. Curatori: Pier Giovanni Castagnoli e Silvia Evangelisti. Bologna, Gratis Edizioni, 1991.

24 Ugyanezt teszi írásaiban is, ahol keményen fogal312