Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

19-20. századi művészet

Omnis creatura significans 1885 és 1900 közötti időszakban sorra születtek élet­képei, de emellett vallásos tárgyú munkáit sem ha­nyagolta el: hét falképet és három oltárképet festett a szinai templom számára, 1895-ben a budapesti jó­zsefvárosi templomot díszítette falképeivel. Erdély uniója című történeti tárgyú képét az 1896-os millen­niumi kiállításra készítette el. Roskovics Ignác pályájának alakulását nagyban be­folyásolta az Egyházművészeti Lap megjelenése és az Egyházfestészeti Pályázatok megindulása. Kiemelke­dett „egyéni látásmódjával,” így számos egyházi meg­rendeléshez jutott, amely mindvégig gerincét képezte művészi pályájának. Az ide készült munkái vezettek el a későbbi nagy megbízásokhoz, a királyi palota Szent István-termének festői díszítéséhez vagy a kecskeméti Nagytemplom falképeinek elkészítéséhez. A budavári királyi palota Hauszmann Alajos által ki­vitelezett bővítése során több közepes méretű helyi­ségeket is építettek. A Krisztinaváros felőli szárnyban volt az a két terem (a Szent István- és a Mátyás király­terem), amelyek a legigényesebb és legtöbb művészi berendezést kapták. *4 Hauszmann Alajos önéletírá­sából tudjuk, hogy a palota építéséhez szükséges pénz­összeget a Magyar Állampénztár előlegezte meg az udvarnak. A költségek várható összegét minden év elején jelezték, amelyet a Pénzügyminisztérium teljes összegben folyósított a palotaépítő bizottság részére. A bizottság ezt az összeget a Magyar Földhitelintézetnél helyezte el, ennek kamataiból tudták fedezni azokat a kiadásokat, melyeket a művészi alkotások készítésére szántak. Hauszmann leírása szerint 1899-1900-ig kö­zel másfélmillió korona gyűlt össze a festészeti és szob­rászati alkotások kivitelezésére.^ így kapott megbízást Lotz Károly a Habsburg-terem, Feszty Árpád a Büfé­galéria, Benczúr Gyula a Mátyás-terem és Roskovics Ignác a Szent István-terem díszítésére (2. kép). A Szent István-terem kialakítására Bánffy Dezső mi­niszterelnök tett javaslatot Ferenc Józsefnek 1897­2. kép. A budai Királyi Palota Szent István terme. Repro­dukció: Magyarország a párisi világkiállításon 1900. Bu­dapest: Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. Könyvnyom­dája, 1901. 70. ben, meghatározva azt is, hogy romanizáló stílusban kivitelezzék. Hauszmann fontosnak tartotta, hogy a ro­mán stílusú műemlékekből ellesett formákat népmű­vészeti elemekkel is kiegészítsék, „mert nem a szigorú és megmerevedett román alakokat választottuk, ha­nem helyet engedtünk itt is a magyar ornamentikának, miáltal a magyaros jelleg kifejezésre jutott.”16 A terem falburkolatát Thék Endre műasztalos fa­ragta, az Árpád-házi uralkodók és szentek egész alakos képeit Roskovics készítette el olajfestmények formá­jában, majd ezek alapján, a pécsi Zsolnay-gyárban porcelán-fajanszban kivitelezték azokat.1? Roskovics nagy körültekintéssel látott neki a feladatnak. Figyel­met fordított a történelmi hűségre, ezért munkájához alaposan áttanulmányozta az ábrázolt kor régiségeit, a Nemzeti Múzeum régészeti osztályán található fegy­vereket, ékszereket, valamint az iparművészet emlé­keit, korabeli szőnyegeket, drapériákat.18 Elmélyült kutatásokat végzett, hogy alakjaihoz megteremtse a korhű históriai légkört, mely olyannyira sikerült neki, hogy — mint Hauszmann írja — „ezek a királyképek forrásműül szolgálhatnak a jövőben, az Árpádkori mű­vészetre. ”*9 Roskovics tizenkét képet festett, ebből tíz az Árpád­házi királyok és szentek életnagyságú alakjait, hár­mas csoportokban elhelyezve — Szent Imre, I. Béla, Szent László; Könyves Kálmán, Szent Erzsébet, II. Endre; III. és IV. Béla, Boldog Margit, végül a sort III. Endre alakja záija — ábrázolja. Ezeket valószínűleg az uralkodó pár családfájára tekintettel választották ki. Nemcsak az Árpád-ház legfontosabb uralkodóinak ideálképeit jelenítette meg, hanem Ferenc József és Erzsébet Árpád-házi ősgalériáját is.20 Ezeken kívül festett két, háromosztatú szupraport-képet is, melye­ket a bejárati ajtók fölé helyeztek el. Témájuk: Szent Adalbert apostoli királlyá koronázza Istvánt, illetve Szent István király a keresztény vallást hirdeti.21 A terem 1900-ra készült el, és az uralkodó kérésére az egészet felállították és bemutatták a párizsi világ- kiállításon. Előtte az Iparművészeti Múzeumban pró­bakiállítást rendeztek, ahol a magyar közönség is lát­hatta a Párizsba szánt anyagot. A Szent István-termet egy másik helyszínen, Thék Endre gyárában állították fel, az a nagy megtiszteltetés érte, hogy a király sze­mélyesen tekintette meg és nagy elismeréssel nyilat­kozott a munkáról.22 Roskovics kartonjai — két for­mában, vízfestményekben és olajképekben — a Mű­csarnok tavaszi tárlatán kerültek bemutatásra ,23 ahol műveivel elnyerte az állami kis aranyérmet, melyet a pályabíróság, gróf Andrássy Gyula elnökletével egy­hangúlag ítélt oda.24 A Szent István-terem berendezése az 1945. évi ost­rom alatt, majd az utána következett helyreállítások során teljesen elpusztult. A Roskovics tervei alapján készült majolikaképekből csupán egy, Szent Istvánt ábrázoló mellkép maradt fenn Hauszmann Alajos ha­gyatékában. A családi hagyomány szerint a gondos kidolgozású kerámiafestmény a Szent István-terembe szánt arcképsorozat első ún. mintapéldányaként ké­280

Next

/
Thumbnails
Contents