Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Millisits Máté A budapesti Szent István-bazilika harangjai és harangjármai A harang a keresztény hitélet mindennapjait közel másfél évezrede meghatározó tárgy. A legfontosabb funkciója az istentiszteletre (misére) történő hívás. A hétköznapi életben a harang meghatározott időszak elmúltát vagy kezdetét jelzi, míg a félrevert harang veszély (tűzvész, vihar, árvíz) közeledtéről tájékoztat. A gyász hírének továbbadására a templomtornyokban elhelyezett harangokat használják, de temetőkben felállított építményeken is elhelyeznek a temetés szertartásához kapcsolódó harangokat. A harang ugyanakkor örömteli események hírének továbbadására is szolgál, így például hírt ad jubileumi emlékévek kezdetéről, vagy a pápaválasztás megtörténtéről. Előfordult az is, hogy a város összes harangját megszólaltatták világi személy tiszteletére állított emlékmű felavatásakor. A harangok többféle funkcióját jól példázzák a budapesti Szent István-bazilika (Lipótvárosi plébánia- templom) harangjai. Ezek ugyanis nem egyszerűen harangok, hanem egyben a hívek határokon túlmutató összefogásának szimbólumai is. A Bazilika 1929-ben öntött nagy harangja, amely Szent Imrének és az I. világháborúban elhunyt hősök emlékének volt szentelve, legelső megszólalásával egyben a Szent Imre jubileumi év kezdetét is jelezte. A második világháború alatt a német hadsereg által rekvirált nagyharang pótlására 1990-ben új harangot adományoztak. Az egyik német újság által kezdeményezett közadakozást Helmut Kohl német szövetségi kancellár és a bajor miniszterelnök is támogatta, így köszönve meg Magyar- országnak, hogy a magyar kormány 1989-ben Ausztria felé megnyitotta a határt az akkori keletnémet állampolgárok előtt. A budapesti Szent István-bazilika épülete A 18. század végén a történelmi városmag és a mai Szabadság téren állott Újépület (Neugebaude) között új városrész alakult ki, melynek neve II. Lipót koronázására emlékeztet. Lipótváros korábbi plébánia- temploma 1817-ben épült, kb. 800-900 katolikus lakos tartozott a plébániához. Építtetője Zitterbarth János volt. Ennek a templomnak a feljegyzések szerint három harangja volt, de megsemmisülésük körülményei nem ismertek számunkra. Maga az épület jelentősen megrongálódott 1849-ben, a szabadságharc folyamán. Pest város tanácsának már korábban is szándékában állt egy nagyobb templomot építeni, hiszen a pesti oldalnak ezen területe rohamléptekkel fejlődött már a reformkor idején is. 1845-ben felkérték Hild Józsefet egy hatalmas, kupolás templom tervezésére, amely méltó páija lehet a római Szent Péter-baziliká- nak, vagy a párizsi Invalidusok templomának. 1851. október 4-én megtörtént az alapkőletétel, és megkezdődött a Hild József által megálmodott klasszicista épület építése. 1860-ra elkészült a szentély mögötti kápolna, a bazilika felépültéig ezt használták plébánia- templomként. A templom építését nagyban hátráltatta az a tény, hogy az épület kupolája 1868-ban beomlott, de ekkor már Ybl Miklós volt a bazilika terveinek átdolgozója. 1891-ben Kauser József vette át az építészi szerepet, miután Ybl Miklós meghalt. 1905. november 9-én került sor az épület ünnepélyes felszentelésére, melyen Kohl Medárd esztergomi segédpüspök celebrált szentmisét. A Bazilika Nagyboldogasszony-harangja A templom legrégebbi harangjának 3100 kg a tömege, 178,5 cm az alsó átmérője. Walser Ferenc öntötte 1863-ban Pesten. Ez a templom egyetlen, az építéssel egyidős, a mai napig megmaradt harangja. Díszítményén földgömbön álló Szűz Mária alakja látható. A különlegesen plasztikus betűkből formált, latin nyelvű feliratát a Vasárnapi Újság 1863-ban a következőképpen közölte: A harang első oldala: HONORIBUS / B.M. VIRGINIS IMMACULATAE OBTULIT MARTINETS ET ANNA ST. A második oldalán: SUB / PON- TIFICE MAXIMO PAPA PIO IX / FRANCISCO JO- SEPHO REGE APÓST. / PRIMATE A-EPPO STRI- GON. / JOANNE CARD. SCITOVSZKY. / PAROCHO JOS. ANT. RÁTH / FUDIT FRANC WALSER MDCCCLXIII. Alul a karimán körbe: HÓDIÉ Sí VO- CEM EJUS AUDIERITIS, NOLITE / OBDURARE CORDA VESTRA. Még lejjebb bevésve: Turri imposita vigilantia Architecti Jois. Hild et Syndici Ecclesiae, consecrata 10-a Decembris 1863. A harangtól jobbra és balra a négy 1993-ban Passa- uban (Perner-cég) öntött, új harang helyezkedik el.1 A harangokat az 1866-ban Schlick Ignác vasöntödéjében készített harangszék tartja,2 amin a Nagyboldogasz- szony-harang fölött félkörívben elhelyezett felirat olvasható: „SCHLICK IGNÁC VAS 1866 ÖNTÖDÉJÉBŐL PESTEN.” A Bazilika délnyugati tornyában 1892-ben helyezték el a Monarchia Magyarországának legnagyobb tömegű (7735 kg) harangját, a Walser Ferenc által öntött Szentháromság harangot. Méretei, amelyet még a Pallas Nagy Lexikona is közölt e szavakkal: ,A budapesti bazilika nagy harangjának alsó átmérője 2400 mm, felső átmérője 1200 mm, magassága 2100 mm, vastagsága 172 mm, súlya 7735 kg., hangja F, a harangütő súlya 350 kg., szegecselt vasból készített koronája 2400 kg., I-tartókból készített lába 3800 kg, húzására 4 ember szükséges.” Az I. világháború folyamán a harangrekvirálások következtében Magyarország harangállományának közel a fele megsemmisült. A helyettük az 1920—30-as években öntött harangok feliratai többségében utalnak arra, hogy az adott harangot az I. világháborúban beöntött harang helyett öntötték, de az elvitt harangok pótlására öntött harangok, már általában közel sem 267
