Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

19-20. századi művészet

Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára

'Z.Z,, >,,,

............

4

. kép. Hofrichter József: A hitközségi lakóház eszmei terve 1826-ból. Pince és I. emelet alaprajza

alaprajza. — Felirata: Grund Pläne. / Vom Keller Geschose und vom ersten Stock. — Az alsó alaprajz terven: Litera A. / Keller-Geschos, — A felső alaprajz terven: Litera C. / Erster Stock. — 73,6 x 46,2 cm.

8. szürke tus: 4.; betűjel: Plann / Littera D. (folio 75.): A hitközségi lakóház főhomlokzata. — Felirata: Haupt Ansicht, / des Wohn-Gebäudes. — 35,4 x 52,2 cm.

9. szürke tus: 8. (folio 36/37.). Irat: Erklärung: (a zsinagóga terv betűjeleinek jelmagyarázata).

10. szürke tus: N0.9. (folio 71.): A zsidó kórház tervei.

— Felirata: Neu zu erbauendes Hospital / der Pester / Israelitischen Gemein (sic!). — Az alsó tervek: Keller Geschos, / Plann A.; Ebner Erde, / Plann B.;

— A felső tervek: Erster Stock. / Plann C.; Äusere Ansicht, / Plann D. — 51,3 x 37,0 cm.

11. (folio 72/73.): 1827. május 27-én kelt kimutatás a zsinagóga, lakóház és kórház építéséhez szükséges telekterületről.

12. szürke tus: 5. (folio 69/70.): A lakóház terveinek jelmagyarázata.

13. (folio 38/39.): 1827. február 5.: A zsinagóga költségvetése: 135.154 forint, 6 krajcár.

14. (folio 50/60.): 1827. február 16.: Az iskola és lakóépület költségvetése: 81.855 forint, 13 krajcár.

15. (folio 61/68.): 1827. február 18.: A zsidó kórház költségvetése: 20.264 forint, 44 krajcár.

16. (folio 95.): Kimutatás a pesti zsidók lélekszámáról: összesen 5276 fő.

Hofrichter személyének és működésének méltatása

kitűzött feladatunk szempontjából nem szükséges, elegendő Zádor Anna és Rados Jenő 1943-ban megjelent alapvető munkájára és az azt bő harminc évvel később követő, már említett, Bibó Istvántól származó monográfiára utalnunk.8 Ezzel kapcsolatban csak két megjegyzést szeretnék tenni. Egyrészt a Hofrichter tervezte homlokzatokon megjelenő díszítőszobrászat mindkét szerző által méltatott jellegét illető jelen esetben is látható érvényesüléséről; részben építészeti formálásának a klasszicizáló későbarokk, ill. „copf-stílussal” való kezdeti kapcsolatáról. Az előbbiről a tervek bemutatásánál szólunk, az utóbbival kapcsolatban — mivel általános érvényű megállapítás — itt teszünk egy kiegészítő megjegyzést.

Zádor Anna azt mondja, hogy „ha jogosult a »copfstílus« elnevezés Pesten, akkor ennek legjobb képviselője Hofrichter.”9 Ez a megállapítás azonban csak abban az esetben vehető számításba, ha a „copf-stílus” alkotásaival kapcsolatban csupán az 1800-as század- forduló utáni mesterek munkásságát vizsgáljuk. Azo- két akikről, illetve munkásságukról a könyv írásakor tudomásunk, elegendő adatunk volt. Ezek közül is például a század első két évtizedében még működő Brein Fülöp (1742-1823) több kifejezetten un. copf stílusú házat épített, ami életkorát tekintve (amit 1943- ban még nem ismertek) érthető is. De a század első évtizedére eső munkásságából még az ő oeuvrejéből és még ma is alig tudunk valamit, annak idején pedig végképp semmi nem volt ebből ismeretes.10 A lényeges azonban az, hogy az említett stílusámyalat virágzó korszaka kb. 1780-1800 közt helyezkedett el, tehát egy esetleges „copf’ vezéregyéniséget azok közt kell keresnünk, akiknek java tevékenysége erre az időre esett. Ezekről azonban a múlt század 30-as, 40-es éveiben kevés és fogyatékos volt az ismeretünk.

Érzékeltető példaként felsoroljuk azt a hat pesti építőmestert, akik egy 1788-ból származó hivatalos ösz- szeírásban11 szerepelnek, hozzáírva a mesteijog-szer- zés más forrásokból ismert évszámát: Jung József (i774)> Zitterbarth Mátyás, a pesti vármegyeházát építő Zitterbarth nagyapja (1781), Gruber Károly

(1785) , Wolf (1785), Brein Fülöp (1786), Kundt Ignác

(1786) .

5. kép. Hofrichter József: A hitközségi lakóház eszmei terve 1826-ból. Alaprajzok és a homlokzat nézete

257