Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Barokk művészet

Omnis creatura significans vés feltételezését, miszerint e Szent Rókus kép párja lett volna az apatini Szent Vendel mellékol­tárképnek, azonban nagy stílusbéli, dimenzionális és festéstechnikai különbségeik miatt ez az állítás nem tartható, annál is inkább, mivel a létező kora­beli templomi leltárak egyike sem tesz említést az apatini régi Nagyboldogasszony templom (1748) Szent Rókus oltáráról. 7 Szálsűrűsége: 8/9 négyzetcentiméterenként. A füg­gőleges lefogó-varrás eredeti, egy 78 cm és egy 53 cm széles vásznat dolgoztak össze, a 18. században a mi térségeinken nem tudtak 80 cm-nél szélesebb vásznat előállítani. 8 Az eredeti festett és az alapozatlan toldalék is a hátsó oldalon visszahajlik. A vászon alsó toldását 10 cm szélességben visszahajtották, a két szélső végéről 7x7cm négyzetet kimetszettek, miközben az eredeti hordozóba is belevágtak 8 cm hosszan. 9 A háttér felső régióiban a felső festékréteg pergései mentén a szürke, a ruhánál a piros, míg a szent combjánál sötét okker aláfestés vált láthatóvá. 10 A festés a felső sarkoknál tovább folytatódik, ami azt bizonyítja, hogy nem e vakkereten festette a művész, a jobb oldali oldal 2 cm-rel rövidebb. 11 A falc nélküli 6 cm széles ezüstözött díszkeretet a képen keresztül szögelték rá a vakkeretre gyári szö­gekkel. 12 Sajnos nem lehetett eltávolítani az eredeti rétegről annak károsítása nélkül sem vegyileg, sem mecha­nikailag, ezért úgy döntöttem, hogy az esztétikai benyomás érdekében ezeket az átfestéseket átre­tusálom, hogy beilleszkedjenek az eredetibe. 13 Boris Masié szíves közléséből tudjuk, hogy Udvari Rudolf apatini templomfestő a bácsszentiváni (Prigravica) temető 1945-ben lerombolt Szent Ven- del-kápolnájából mentette ki a képet, mely épüle­tet a 19. században a Szemző család emeltette egy Szent Rókus-kápolnával egyetemben. Az oltárlép származásával kapcsolatban felmerül egy másik lehetőség, miszerint az a feloszlatott eszéki jezsu­ita rendházból kerülhetett Bácsszentivánra egy Ne- pomuki Szent János (65 x 48 cm) és Loyolai Szent Ignác portréval együtt, amelyek ugyanaz a szerző alkotásai és amelyeket a templom 1991-es felrob­bantását követően elveszettnek hittünk. A cseh vé­dőszent mellképe csodával határos módon, az utóbbi időkben került elő a kimentett templomi ruhák közül. A festmények Josef Bernolak volt je­zsuita atya közvetítésével kerülhettek Bácsszenti­vánra, aki a hely plébánosa lett és Keresztelő Szent János templomát felépíttette. 14 A többi Senser képpel ellentétben, amelyek hor­dozóit max. 80 cm széles vásznakból varrták össze. Paulus Antonius Senser (1716-1758), Maler aus Pécs / Fünfkirchen und seine Werke in der Backa Diese Arbeit stellt das Oeuvre des in Osijek / Esseg ge­borenen Fünfkirchener Malers Paulus Antonius Sen­ser dar, auf der Basis von kunstgeschichtlichen Quel­len, die in kroatischer Sprache verfasst sind. Die Au­torin schreibt über die Restaurierung von zwei seiner Altargemälden (den Hl. Antonius und den Hl. Rochus darstellend), die sich in der Franziskanerkirche von Bac / Bács befinden, sowie über die Wiedergeburt des Hl. Vendelin-Altargemäldes der alten Pfarrkirche von Apatin, welches Werk man in Sensers Umkreis ein­reiht. Mit der Vollendung der Restaurierungsarbeiten konnte man tatsächliche Gewissheit über die bis dahin nur geahnten malerischen Werte und die bestim­menden Stilzeichen erlangen. 224

Next

/
Thumbnails
Contents