Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Omnis creatura significans vés feltételezését, miszerint e Szent Rókus kép párja lett volna az apatini Szent Vendel mellékoltárképnek, azonban nagy stílusbéli, dimenzionális és festéstechnikai különbségeik miatt ez az állítás nem tartható, annál is inkább, mivel a létező korabeli templomi leltárak egyike sem tesz említést az apatini régi Nagyboldogasszony templom (1748) Szent Rókus oltáráról. 7 Szálsűrűsége: 8/9 négyzetcentiméterenként. A függőleges lefogó-varrás eredeti, egy 78 cm és egy 53 cm széles vásznat dolgoztak össze, a 18. században a mi térségeinken nem tudtak 80 cm-nél szélesebb vásznat előállítani. 8 Az eredeti festett és az alapozatlan toldalék is a hátsó oldalon visszahajlik. A vászon alsó toldását 10 cm szélességben visszahajtották, a két szélső végéről 7x7cm négyzetet kimetszettek, miközben az eredeti hordozóba is belevágtak 8 cm hosszan. 9 A háttér felső régióiban a felső festékréteg pergései mentén a szürke, a ruhánál a piros, míg a szent combjánál sötét okker aláfestés vált láthatóvá. 10 A festés a felső sarkoknál tovább folytatódik, ami azt bizonyítja, hogy nem e vakkereten festette a művész, a jobb oldali oldal 2 cm-rel rövidebb. 11 A falc nélküli 6 cm széles ezüstözött díszkeretet a képen keresztül szögelték rá a vakkeretre gyári szögekkel. 12 Sajnos nem lehetett eltávolítani az eredeti rétegről annak károsítása nélkül sem vegyileg, sem mechanikailag, ezért úgy döntöttem, hogy az esztétikai benyomás érdekében ezeket az átfestéseket átretusálom, hogy beilleszkedjenek az eredetibe. 13 Boris Masié szíves közléséből tudjuk, hogy Udvari Rudolf apatini templomfestő a bácsszentiváni (Prigravica) temető 1945-ben lerombolt Szent Ven- del-kápolnájából mentette ki a képet, mely épületet a 19. században a Szemző család emeltette egy Szent Rókus-kápolnával egyetemben. Az oltárlép származásával kapcsolatban felmerül egy másik lehetőség, miszerint az a feloszlatott eszéki jezsuita rendházból kerülhetett Bácsszentivánra egy Ne- pomuki Szent János (65 x 48 cm) és Loyolai Szent Ignác portréval együtt, amelyek ugyanaz a szerző alkotásai és amelyeket a templom 1991-es felrobbantását követően elveszettnek hittünk. A cseh védőszent mellképe csodával határos módon, az utóbbi időkben került elő a kimentett templomi ruhák közül. A festmények Josef Bernolak volt jezsuita atya közvetítésével kerülhettek Bácsszentivánra, aki a hely plébánosa lett és Keresztelő Szent János templomát felépíttette. 14 A többi Senser képpel ellentétben, amelyek hordozóit max. 80 cm széles vásznakból varrták össze. Paulus Antonius Senser (1716-1758), Maler aus Pécs / Fünfkirchen und seine Werke in der Backa Diese Arbeit stellt das Oeuvre des in Osijek / Esseg geborenen Fünfkirchener Malers Paulus Antonius Senser dar, auf der Basis von kunstgeschichtlichen Quellen, die in kroatischer Sprache verfasst sind. Die Autorin schreibt über die Restaurierung von zwei seiner Altargemälden (den Hl. Antonius und den Hl. Rochus darstellend), die sich in der Franziskanerkirche von Bac / Bács befinden, sowie über die Wiedergeburt des Hl. Vendelin-Altargemäldes der alten Pfarrkirche von Apatin, welches Werk man in Sensers Umkreis einreiht. Mit der Vollendung der Restaurierungsarbeiten konnte man tatsächliche Gewissheit über die bis dahin nur geahnten malerischen Werte und die bestimmenden Stilzeichen erlangen. 224
