Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára 4. kép. A balázsfalvi székesegyház ikonosztáza. Királyi ajtó, részlet. Fotó: Galambos Éva egy trónon ülve a gyermek Jézust tartja, és a zsámoly alatt ez a felirat: »A magasból a próféták téged magasztalnak.« Körül pedig a próféták a következőképpen ...és következik ószövetségi alakok fölsorolása, a kezükben tartott szövegek pontos szerepeltetésével, amelyek gyakran nem pontos bibliai idézetek, hanem az egyes szimbólumok világosabb magyarázatára szolgáló parafrázisok.10 A prófétáktól övezett rendszerint félalakos, és Odigitria (Útmutató) típusú Istenszülő ikonok az egész Balkánon elterjedtek.11 A Havasalföldről és Moldvából a 15. századtól kezdve sok példája ismert, amelynek párdarabja rendszerint a tizenkét apostol ábrázolásaival övezett Krisztus ikon. A prófétákkal övezett Istenszülő és az apostoloktól körülvett Krisztus ikon együttesen rendszerint az ikonosztázok alapképsorát alkotják.12 A Kárpát-vidéken, és Ukrajnában is nagy népszerűségre tett szert ez az ikon, amelynek közepén rendszerint az Odigitria szerepel, a próféták száma változó, de gyakran kiegészül Joakim és Anna, valamint a bizánci egyház négy nagy himnuszköltőjének az alakjával.^ Mária szülei gyakran a deészisz ikonokon megszokott formában, vagyis kezüket könyörgő gesztusban tartva jelennek meg, de időnként irattekercset is tartanak. A próféták száma, néha alakja is változó, de rendszerint nem csak irattekercset tartanak, hanem a hivatkozott szimbólum képe is megjelenik, vagy a kezükben, vagy mellettük. Ez az ikontípus nem csak az ikonokon, hanem a fametszeteken is népszerű volt a 17. században az ukrán területeken, különböző liturgikus könyvek illusztrációjaként. A próféták száma a metszeteken is különböző, hattól tizenkettőig terjed, de az irattekercsek, és a Máriára utaló szimbólumok szerepelnek. Az Istenszülő alakja alatt az ikonokhoz hasonlóan, Joakim és Anna alakja is helyet kap.>4 Az ikontípus szoros kapcsolatát jól mutatja az Akat- hisztosszal, hogy a 16. században, orosz területen megjelenik egy olyan változata is, ahol az ülő Istenszülő már nem a kezében tartja a gyermeket, hanem Em- mánuel félalakos ábrázolása a Szűz fölött jelenik meg, míg a tekercset és szimbólumokat tartó próféták körülveszik őket, az egész ikont az Akathisztosz strófáit megjelenítő miniatűr ikonok övezik. Ennek egy századdal későbbi változata Ukrajnából is ismert, ahol az ikon felirata: „Az Istenszülő dicsérete.”16 A prófétáktól övezett Istenszülő ikon-típus 17. század végétől érzékelhető visszaszorulásának az lehetett az oka, hogy a magas ikonosztázok, amelyek legfölső sorát éppen a megtestesülést dicsőítő ószövetségi alakok alkotják, eddigre szinte az egész ortodox világban elterjedtek, elősegítve az alapképekről a kísérő alakok fokozatos eltűnését. Az ikonok között arra nem találtam egyelőre példát, hogy az egyes szimbólumok a próféták nélkül, a nyugati művészetben megszokott módon, emblémasze- rűen jelenjenek meg. Valószinű, hogy éppen a nyugati művészet hatására először a metszetek között kezd teret hódítani ez a megoldás. 1699-ben, ukrán közegben jelent meg egy Akathisztoszokat tartalmazó könyv illusztrációjaként az a fametszet, amelynek fölső mezejében a nap és egy csillag között Mária tekint ki a felhők közül a képet kitöltő ószövetségi szimbólumokra, az égő csipkebokorra, a hegyre, a zárt ajtóra és hozzá támaszkodó létrára, a kivirágzott vesszőre, a gyapjúra, amelyre éppen harmat száll a felhőből, valamint a szent sátorra. x7 A nyugati előképekhez már sokkal közelebb áll a Zaharija Orfelin, magyarországi szerb mester által a bodjani monostor Istenszülő ikonjáról 1758-ban készített metszet. Az ikont övező, kapura, vagy inkább a szerb templomokban szokásos ún. Mária-trónusra emlékeztetető, két oszlopból és két pilaszterből formált baldachin pilasztereinek törzsén három-három, egymás alá, szalagokkal függesztett, ovális keretbe helyezett Mária szimbólum látható. A metszet bal oldalán fölülről lefelé haladva elsőként a megárnyékozott hegy (?), majd egy torony, végül a királyi szék kap helyet. A jobb oldalon fölül a létra képével indul a sorozat, amelyet a hétágú gyertyatartó és a frigyszekrény képe követ. A metszetet ismertető Davidov szerint itt Orfelin ikonográfiái újításáról van szó.18 A szerzőt biztosan nyugati előképek inspirálták, hiszen a korszakban a Máriát övező biblikus előképek ábrázolása népszerű téma volt, amellyel önálló metszeten, vagy könyvek címlapján találkozhatott.1^ Néhány évvel később, 1763-ban az Athosz-hegyi szerb kolostornak, a Chilandarinak az ún. Háromkezű Istenszülő ikonjáról egy ismeretlen mester készített metszetet, amelyen a kolostor látképe fölött lebegő ikon körüli ornamentikában hat ószövetségi szimbólum tűnik föl.20 Nem zárható ki, hogy Tenecki maga is ismerte ezeket a metszeteket, mindenesetre a megjelenített szimbólumok nem teljesen ugyanazok már a két, föntebb említett szerb vonatkozású metszeten sem, de jórészt más szimbólumok képei kerültek a balázsfalvi királyi ajtóra is. 215
