Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Barokk művészet

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára

Ars Baculum Vitae. Sborník studií z dëjin umëni a kultury. к yo. narozneninám Prof. PhDr. Pavla Preisse, DrSc. Vit Vlnas a Tomás Sekyrka. Praha, Národní galerie v Praze, 1996.290-300.; SlavICek, Lubomír: Felix Ivo Leicher, ein Maler ohne Eigenschaften? Versuch einer Stildefinition seines Oeuvres. In: Franz Anton Maulbertsch und Mitteleuropa. Festschrift zum 30-jährigen Bestehen des Museums Langenargen. Hrsg, von Eduard Hindelang, Lubomír SlavíCek. Langenargen, Museum Langenargen am Bodensee, 2007. 221-243.

37 Munkásságukat elsősorban architektúra-festőként vizsgálja: Knall-Brskovky, Ulrike: Italienische quadraturisten in Österreich. Wien-München, Böhlau Verlag, 1984.112., 187., 251.

38 Wiedonról legtöbb adattal a mai napig is Thieme- Becker-féle lexikon szócikke szolgál: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Hrsg, von Ulrich Thieme und Felix Becker. Bd. XXXV. Leipzig, E. A. Seemann Verlag, 1942. 528. — valamint újabban, Lotharin- giai Károly révén Közép-Európába került művészként tarja számon a Renate Zediger által írt katalógustétel: Lothringens Erbe. Franz Stephan von Lothringen (1708-1765) und sein Wirken in Wirtschaft und Kunst der Habsburger Monarchia. Austeilung Schallaburg 2000. Hrsg, von Renate Zediger. St. Pölten, Ladesmuseum Niederösterreich, 2000.189. A bécsi mesterek életrajzi adatait feltáró forráskiadvány azonban prágai születésűnek tünteti fel Wiedont. Haupt, Herbert: Das Hof- und Hofbefreite Handwerk im Barocken Wien 1620 bis 1770. Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte. Studienverlag, Innsbruck, 2007. 760.

39 Daniel Gran mellett dolgozott architektúra-festőként: 1737: Hradisch, premontrei kolostor (Thieme - Becker, 1942. 528.); 1744: Wien - Hetzendorf- kastély kápolnája (Österreichische Kunsttopographie. Bd. II. Die Denkmale der Stadt Wien (XI. - XXI. Bezirk). Hrsg, von Hans Tietze. Wien, Verlag Anton Schroll, 1908. 32.); 1748-1750: Sonntag- bergi kegytemplom, Antonio Tassi és Kürchmayr architektúra-festőkkel együtt (P. Benedikt Wagner: Sonntagberg. Regensburg, Schnell & Steiner, 2005. 8., Dehio-Handbuch. Niederösterreich, Südlich der Donau. Autorinnen von Peter Aichinger- Rosenberger et al. Horn, Verlag Berger, 2003. 2261.); 1751: Wien, Szent Anna-templom (Schmidt, 2005. 5., Dehio-Handbuch. Wien I. Bezirk - Innere Stadt. Autorinnen von Günther Buchinger et al. Horn, Verlag Berger, 2003.15.)

40 Josef Franz Mildorfer mellett dolgozott architektúra-festőként: 1762: Gács/Halic, Forgács-kastély, díszterem (Petrova-Pleskotova, Anna: Maliar- stvo 18. storocia na Slovensku. Bratislava, Vyda- vatel’stvo SAV, 1983. 33., Garas, Klára: Unbekannte Fresken von Josef Ignatz Mildorfer. In: Mitteilungen der Österreichischen Galerie, 2425. (1980-1981) 131.; 1763: Seitenstetten, bencés kolostor, Sommerrefektorium, ahol szerződését, mint к. к. Kammer Mahler írja alá, 1200 guldenért, és Mildorferen kívül együtt dolgozik a Steyr-i Matthias Dollicherrel is. A figurális részeket Mildorfer festi. (Seitenstetten. Kunst und Mönchtum an der Wiege Österreichs. Niederösterreichische Landesaustellung Stift Seitenstetten. Schriftltg. Karl Brunner, Gottfried Stangler, Ulrich Arco-Zinne- berg. Wien, Amt der Niederösterreichische Landesregierung, 1988. 318-319.); 1770-1775: Pozsony, Grassalkovich-palota kápolnája. (Grajcia- rová, Zelmira-RusiNA, Ivan: Umenie restaurova- nia. Galéria mesta Brastislavy, 2000. Bratislava, Marpo, 2000.124-125.) Figurális festő nélkül dolgozik: 1763: Seitenstetten bencés kolostorának könyvtárában, a korábbi, Troger által készített figurális festés mellé ornamentális díszítést készít a négy egyházatya büsztjével. (Dehio-Handbuch. Niederösterreich, 2003. 2209.)

41 Zediger, 2000.189.

42 Thieme - Becker, 1942. 528

43 Szélakna / Hegybánya német nevén Winds- chacht/Siegelsberg, a két település mai, együttes szlovák neve: Stiavnické Bane.

44 Az oltárkép szignált, datált. Petrova-Pleskotova, 1983. 112.; „Franciscus Josephus Wiedon pinxit anno 1741” szignatúrát ad, R. Zedinger 1745-ös képként tünteti fel, ld. Zediger, 2000. 189. A kép bal alsó részén lévő szignó, szerző szerinti olvasata: Franciscus Josephus Wiedon Pinxit ano 1741 esetleg 1771. Ugyanakkor a kép egyenetlen festészeti megoldásokat hordoz, bizonyos részletei esetében felmerülhet Anton Schmidt közreműködése is.

45 Ld. Zediger, 2000. 189. Nadelburgról, amely a császárnői alapítás után 1769-től haláláig gr. Batthyány Tódor birtokában volt, illetve a templomban található festményről ld. még: Reitböck, J.: Das Altarbild in der к. к. Nadelburg. In: Berichte und Mittheilungen des Alterthums-Vereins zu Wien, XXVII. (1891) 21-25. — a településről: Knofler, Monika J.: Die Nadelburg. Beispiel einer frühindustriellen Siedlung. In: Maria Theresia und ihre Zeit. Eine Darstellung der Epoche von 1740-1780 aus Anlass der 200. Wiederkehr des Todestages der Kaiserin. Hrsg, von Walter Koschatzky. Salzburg, Residenz Verlag, 1979.159-164.

46 Klaus, J.: Martin Altomonte sein Leben und sein Werk in Oesterreich. Wien, Heidrich, 1916. 35. és Aurenhammer, Hans: Martino Altomonte. Wien- München, Verlag Herold, 1965. 38-39.

47 Wiedonról tudható, hogy korábban is készített legalább egy, a császári családdal, a későbbi II. Józseffel kapcsolatos ábrázolást, mivel adatolt a Wiedon által rajzolt és F. L. Schmittner által készített metszet. „Feier des Namensfeste des Erherzigh Joseph 23/24.4.1741.” Thieme - Becker, 1942.528.

48 Budapest, Magyar Országos Levéltár, E. 151. Маги