Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Köszöntő írások
Gombosi Beatrix Prokopp Mária születésnapjára Mivel is köszönthetnénk fel illőbb módon e kerek születésnapon Prokopp Mária Professzor asszonyt, Tanárnőt, mint egy gyönyörű középkori Köpönyeges Mária képpel a borító lapján? Nem titok, hogy az Annu- ciatio vagy másként Gyümölcsoltó Boldogasszony napján született az ünnepelt. Nomen est omen. A név meghatározza a sorsod, tartja a mondás. A palástját ol- talmazóan széttáró Szent Szűz az egyik legbensőségesebb kifejezése a legfőbb közbenjáró anyai szereteté- nek, pártfogásának. Aki névadó védőszentjét is tisztelheti Szűz Máriában, annak ez további elköteleződést, kegyelmeket is nyújthat. A kiterjesztett kar a befogadás, a feltétlen krisztusi szeretet, az oltalom és védelem szimbolikus kifejezése, különösen akkor, amikor a széttáruló palást a menedéket-kérőt körbekeríti, beburkolja. Az „Oltalmad alá futunk Istennek Szent Anyja...” kezdetű ókeresztény ima (3-4. század) mindkét nagy egyházban a mai napig a legismertebb ájta- tosságok közé tartozik, és hangsúlyosan rávilágít a Szűzanya pártfogására. Középkori keresztény ikonográfiái tanulmányaim során ismerkedhettem meg Prokopp Mária munkásságával. Egy speciális, bizánci eredetű ábrázolás, a palástjával oltalmazó Irgalmasság Anyja vezetett el a falképek mélyebb, történeti, teológiai, ikonográfiái és stiláris vizsgálatához. A19. századi falképmásolatok és Radocsay Dénes korpuszai mellett Prokopp Mária felvidéki, elsősorban gömöri falképvizsgálatai jelentették a kiindulási alapokat. A több mint félszáz Kárpát-medencei Mater Misericordiae falkép minden bizonnyal egy, a királyi udvarban létező prototípusra vezethető vissza. Szent István király a Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta a magyar népet, amelyet a középkori uralkodók (I. László, I. Lajos) többször megújítottak. Nyilvánvalóan ebben a gondolatkörben fogantak az Irgalmasság Anyja ábrázolások is, amelyek jelentős része, I. (Nagy) Lajos király és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején készült. A14. századi uralkodói adományozások mögött sok esetben Nagy Lajos anyja Lokietek Erzsébet mély vallásossága és ferences lelkülete sejthető. A Képes Krónika Erzsébet királynét gyermekeivel ábrázoló minia- túrája (1360 körül) minden bizonnyal a Köpönyeges Mária ikonográfiái típusán alapul. Kialakulásában az ereklyetisztelet is szerepet játszhatott. Az aacheni székesegyház egyik fő ereklyéje Szűz Mária kegyelmi köpenye, amelyet minden bizonnyal Erzsébet királyné is megtekintett. Őriznek itt egy aranyhímzéses Köpönyeges Mária zarándokkendőt is, amely a hagyomány szerint Magyarországról érkezett. Nagy Lajos király és az anyakirályné alapította az Irgalmasság Anyjáról nevezett Buda-vízivárosi karmelita kolostort, amelynek Köpenyes Máriát ábrázoló peijeli pecsétnyomata 1494-ből maradt fenn. A királyi család Szűz Mária tiszteletében a Mater Misericordiae kiemelt szerepét mutatja, hogy az utókor művészetében is többször ábrázolták őket a Boldogasszony pártfogásában. A Sankt Lambrecht-i táblaképen (1430 körül) I. (Nagy) Lajos csatáját láthatjuk a Köpenyes Mária mellett. A mariazelli kegytemplom nyugati kapuzatának timpanonreliefjén (1438 körül) a trónoló Irgalmasság Anyja mellett a király devóciója kapott helyet, mögötte a toposszá vált csatajelenettel. A király lánya, Anjou (Szent) Hedvig V. Ulászló lengyel királyhoz ment feleségül, akik talán épp a Képes Krónika miniatúrájának hagyományát követve palásttal oltalmazó, irgalmas uralkodóként jelentek meg a krakkói székesegyház epitáfiumán. Az ereklyegyűjteményéről is híres IV. Károly fia Luxemburgi Zsigmond, akinek második feleségét Ciliéi Borbálát (1392-1451) a Crna gorai timpanonreliefen (1410 körül) ábrázolták a palástos Szent Szűz oltalmában. A házasságból Erzsébet lányuk született, aki V. Albert osztrák herceghez (II. Albertként ismert német és magyar király 1437_1439) ment feleségül. Portréjuk az Irgalmasság Anyja oltalmában, a bécsi karmelita templom egykori főoltárán látható (ma: Klosterneuburg, Stiftsmuseum). Az állami-uralkodói reprezentációban megjelenő Köpönyeges Mária-képek erősítették az egyházi támogatottságú Mater Misericordiae tiszteletét. Különösen fontos volt ez a hitviták, a huszitizmus, a kons- tanzi zsinattal (1414-1418) véget érő nyugati egyház- szakadás (1378-1417) idején. Az Irgalmasság Anyja oltalmában mutatkozó egyház a képek által is igazolta hitét, erejét, a mellette megjelenő király és udvara pedig támogatta egységét. A zsinat szellemében készült népszerűsítő iratok, leginkább képmásolatok formájában terjedhettek a királyi udvaron keresztül a kegyurak birtokközpontjaiban emelt templomok ikonográfiái programjába is. A Drugeth-ek I. Károly (Károly Róbert 1308-1342) nápolyi kíséreteként érkeztek és az északkelet-magyarországi megyéket kapták birtokul, nádori és főispáni tisztségeket töltöttek be, minden bizonnyal az ő donációjuknak köszönhető a geré- nyi, szinyei és vizsolyi templomok Köpönyeges Mária falképei is. Maconkán Ilsvai Leszták nádor, Veleméren és Mártonhelyen a Szécsiek, illetve Szentgrótiak, Toronyhelyen a Bánfiak, Kőszegen a Garaiak, Almakeréken az Apafiak adományaként készülhettek az Irgalmasság Anyja falképek. A megrendelők Nagy Lajos, illetve a Zsigmond-kori udvar legprominensebb szereplői voltak. A liturgikus térben az üdvözülés témaközpontú jelenetek gyakori szereplőjévé vált a palástjával oltalmazó legfőbb közbenjáró. Nem feledkezhetünk meg a történelmi és egyháztörténeti tényezőkön túl a késő középkori pestisjárványokról sem, amelytől a hívek védelmet leginkább a Boldogságos Szűz palástja alatt reméltek. A törökellenes Szűz Mária képek speciális fajtájává vált a Palás20
