Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Köszöntő írások

Gombosi Beatrix Prokopp Mária születésnapjára Mivel is köszönthetnénk fel illőbb módon e kerek szü­letésnapon Prokopp Mária Professzor asszonyt, Ta­nárnőt, mint egy gyönyörű középkori Köpönyeges Má­ria képpel a borító lapján? Nem titok, hogy az Annu- ciatio vagy másként Gyümölcsoltó Boldogasszony nap­ján született az ünnepelt. Nomen est omen. A név meghatározza a sorsod, tartja a mondás. A palástját ol- talmazóan széttáró Szent Szűz az egyik legbensősége­sebb kifejezése a legfőbb közbenjáró anyai szereteté- nek, pártfogásának. Aki névadó védőszentjét is tisz­telheti Szűz Máriában, annak ez további elkötelező­dést, kegyelmeket is nyújthat. A kiterjesztett kar a be­fogadás, a feltétlen krisztusi szeretet, az oltalom és védelem szimbolikus kifejezése, különösen akkor, ami­kor a széttáruló palást a menedéket-kérőt körbekeríti, beburkolja. Az „Oltalmad alá futunk Istennek Szent Anyja...” kezdetű ókeresztény ima (3-4. század) mind­két nagy egyházban a mai napig a legismertebb ájta- tosságok közé tartozik, és hangsúlyosan rávilágít a Szűzanya pártfogására. Középkori keresztény ikonográfiái tanulmányaim során ismerkedhettem meg Prokopp Mária munkás­ságával. Egy speciális, bizánci eredetű ábrázolás, a pa­lástjával oltalmazó Irgalmasság Anyja vezetett el a fal­képek mélyebb, történeti, teológiai, ikonográfiái és stiláris vizsgálatához. A19. századi falképmásolatok és Radocsay Dénes korpuszai mellett Prokopp Mária fel­vidéki, elsősorban gömöri falképvizsgálatai jelentették a kiindulási alapokat. A több mint félszáz Kárpát-me­dencei Mater Misericordiae falkép minden bizonnyal egy, a királyi udvarban létező prototípusra vezethető vissza. Szent István király a Nagyboldogasszony oltal­mába ajánlotta a magyar népet, amelyet a középkori uralkodók (I. László, I. Lajos) többször megújítottak. Nyilvánvalóan ebben a gondolatkörben fogantak az Ir­galmasság Anyja ábrázolások is, amelyek jelentős ré­sze, I. (Nagy) Lajos király és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején készült. A14. századi uralkodói adományozások mögött sok esetben Nagy Lajos anyja Lokietek Erzsébet mély val­lásossága és ferences lelkülete sejthető. A Képes Kró­nika Erzsébet királynét gyermekeivel ábrázoló minia- túrája (1360 körül) minden bizonnyal a Köpönyeges Mária ikonográfiái típusán alapul. Kialakulásában az ereklyetisztelet is szerepet játszhatott. Az aacheni szé­kesegyház egyik fő ereklyéje Szűz Mária kegyelmi kö­penye, amelyet minden bizonnyal Erzsébet királyné is megtekintett. Őriznek itt egy aranyhímzéses Köpö­nyeges Mária zarándokkendőt is, amely a hagyomány szerint Magyarországról érkezett. Nagy Lajos király és az anyakirályné alapította az Irgalmasság Anyjáról nevezett Buda-vízivárosi karmelita kolostort, amely­nek Köpenyes Máriát ábrázoló peijeli pecsétnyomata 1494-ből maradt fenn. A királyi család Szűz Mária tiszteletében a Mater Misericordiae kiemelt szerepét mutatja, hogy az utó­kor művészetében is többször ábrázolták őket a Bol­dogasszony pártfogásában. A Sankt Lambrecht-i táb­laképen (1430 körül) I. (Nagy) Lajos csatáját láthatjuk a Köpenyes Mária mellett. A mariazelli kegytemplom nyugati kapuzatának timpanonreliefjén (1438 körül) a trónoló Irgalmasság Anyja mellett a király devóciója kapott helyet, mögötte a toposszá vált csatajelenettel. A király lánya, Anjou (Szent) Hedvig V. Ulászló lengyel királyhoz ment feleségül, akik talán épp a Képes Kró­nika miniatúrájának hagyományát követve palásttal oltalmazó, irgalmas uralkodóként jelentek meg a krak­kói székesegyház epitáfiumán. Az ereklyegyűjtemé­nyéről is híres IV. Károly fia Luxemburgi Zsigmond, akinek második feleségét Ciliéi Borbálát (1392-1451) a Crna gorai timpanonreliefen (1410 körül) ábrázolták a palástos Szent Szűz oltalmában. A házasságból Er­zsébet lányuk született, aki V. Albert osztrák herceghez (II. Albertként ismert német és magyar király 1437_1439) ment feleségül. Portréjuk az Irgalmasság Anyja oltalmában, a bécsi karmelita templom egykori főoltárán látható (ma: Klosterneuburg, Stiftsmu­seum). Az állami-uralkodói reprezentációban megjelenő Köpönyeges Mária-képek erősítették az egyházi tá­mogatottságú Mater Misericordiae tiszteletét. Külö­nösen fontos volt ez a hitviták, a huszitizmus, a kons- tanzi zsinattal (1414-1418) véget érő nyugati egyház- szakadás (1378-1417) idején. Az Irgalmasság Anyja ol­talmában mutatkozó egyház a képek által is igazolta hitét, erejét, a mellette megjelenő király és udvara pe­dig támogatta egységét. A zsinat szellemében készült népszerűsítő iratok, leginkább képmásolatok formá­jában terjedhettek a királyi udvaron keresztül a ke­gyurak birtokközpontjaiban emelt templomok iko­nográfiái programjába is. A Drugeth-ek I. Károly (Ká­roly Róbert 1308-1342) nápolyi kíséreteként érkeztek és az északkelet-magyarországi megyéket kapták bir­tokul, nádori és főispáni tisztségeket töltöttek be, min­den bizonnyal az ő donációjuknak köszönhető a geré- nyi, szinyei és vizsolyi templomok Köpönyeges Mária falképei is. Maconkán Ilsvai Leszták nádor, Veleméren és Mártonhelyen a Szécsiek, illetve Szentgrótiak, To­ronyhelyen a Bánfiak, Kőszegen a Garaiak, Almakeré­ken az Apafiak adományaként készülhettek az Irgal­masság Anyja falképek. A megrendelők Nagy Lajos, il­letve a Zsigmond-kori udvar legprominensebb sze­replői voltak. A liturgikus térben az üdvözülés téma­központú jelenetek gyakori szereplőjévé vált a palást­jával oltalmazó legfőbb közbenjáró. Nem feledkezhetünk meg a történelmi és egyház­történeti tényezőkön túl a késő középkori pestisjárvá­nyokról sem, amelytől a hívek védelmet leginkább a Boldogságos Szűz palástja alatt reméltek. A törökelle­nes Szűz Mária képek speciális fajtájává vált a Palás­20

Next

/
Thumbnails
Contents