Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Omriis creatura significans Anna patronátusa alá tartozó búcsújáróhelyre vonatkozik. A nyitólap melletti ábrázoláson, címlapelőzéken Szent Anna harmadmagával (l. kép) látható. A kép felirata: „Nemo intelligit, nemo credit, quanta DEUS amatoribus S. ANNAE conferre soleat beneficia. Trith. Cap. 14.” Az idézet fordítása az Elöl-járó Beszédben olvasható: „Senki meg - nem - foghattya, senki el - nem - hiheti, mely nagy jó-téteményeket vesznek azok Is- tentuel, kik Szent Annát szeretik.” A felhők tetejéről az áldó Atyaisten tekint le, előtte a Szentlélek széttárt szárnyú galambja. Az égi Szentháromság földi képviseleteként jelenik meg a szent Mettercia csoport.6 Anya és leánya egymással szemben ülnek, fejüket kendő borítja. A Madonna térdén álló, hosszúruhás Kisjézus egy kulcsot nyújt Szent Anna felé. A kulccsal megnyittatik az Isten mindenhatóságának tárháza, amely mögöttük lebeg a felhők között, rocaillos keretben, mint egy korabeli kincses vagy orvosságos szekrényke. Fiókjaiban a feliratok szerint vigasz, oltalom, segítség van az arra rászorulóknak, a szent tisztelőinek: „Consolatrix afflictorum / Portus Naufragantium / Auxiliatrix Parturientium / Tutela Pereuntium / Salus Infirmorum / Consolatrix Agonizatium / Focun- datrix Sterilium / Opitulatrix Egentium” (Vigasztalás a szenvedőknek, Kikötő a hajótörötteknek, Segítség a szülő anyáknak, Menedékhely a sorsüldözötteknek, Egészség a betegeknek, Vigasztalás a haldoklóknak, Foganás a Magtalanoknak, Segítség a sorsüldözötteknek). A háttérben két kis figura látható, az egyikük kezében vándorbot, vállán batyu. A búcsújáróhely látogatói. Ők testesítik meg azokat a zarándokokat, akik a szent közbenjárását kérik. A kulcs motívuma a késő2. kép. Szent Anna és a szeplőtlen szűz Mária, mint meny- nyei közbenjárók a kluknói kápolna látképével. Rézmetszet, Az Isten Mindenhatóságának Tárháza, Nagyszombat, 1773-as kiadás 3. kép. Mettercia, Dunafóldvári Szt. Rókus kápolna, 18. század. Olajfestmény apácamunkával készített keretezéssel. A szerző felvétele középkori forrásokban tűnik fel Szent Annával kapcsolatosan. Temesvári Pelbárt (1453k.—1504) nemzetközi hírnevű ferences szerzetes prédikációgyűjteményében íija, hogy Anna méltán mondatik kegyelemnek (utalás a név héber jelentésére „kegyelemmel áldott”), mert belőle vétetik a föld, amelyből minden igazság származik, belőle készült Dávid (házának) kulcsa, amely által a paradicsom kapuja mindenki számára kinyílt.7 A tárház-, kulcs-szimbolikánál az imád- ságos könyv a későközépkori Szent Anna traktátusairól híres humanista bencés apátra, a német Johannes Trithemiusra (1462-1516) hivatkozik forrásként és eképpen magyarázza: „E Tárház (...) a’ Mindenható Teremtoe Istennek kezével épitetetett, és malasztok- kal, a’ Szent Lélektuel betoeltetett szekrény. Mely kincsek koezzuel egyeduel MARIA az, ki mindeneket, mellyeket, a’ mindenható Isten é szekrényben elroejtoett gazdagsággal, érdemével tisztaságával fo- elluel halad: magában úgya kisded, de erdemire nézve leg-nagyob; maga meg-alázásával mindeneknél aláb való, de mocsok nélkuel fogantatás - s- Isteni Anyaságnak méltóságával foellyeb való mindeneknél; a’ magtalan ANNA Aszszony méhé- ben, mint valamely szekrényben bé-rekeszte- tett; nem más képpen, hanem Christustúl szerelmes Nagy Annyára, Sz. ANNA Aszszonyra bízott aranyos kúcsál ki-nyitandó; hogy mennél inkáb, a’ malasztal tellyes MARIA, ez eloett sok száz esztendoekig, az emberi váltságnak kúcsa álét, Szent Fiá, s-maga, Szent malasztit el-roejtve tartotta; annál bővebben Szuez MARIAnak annyja Sz. ANNA Asszony, az oetet tiszteloeknek ki-osztogatná.” (Kiemelés tőlem. R. A.) E szerint az értelmezés szerint az imádságoskönyv Mettercia-ábrázolása Máriának, az Istenanyának szeplőtlen fogantatását, Szent Anna által földi életének kezdetét jelképezi. E mennyei kincs200
