Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Barokk művészet

Omnis creatura significans műve csak töredékesen maradt fenn. És, bár más mes­terekkel kapcsolatban a kutatás legalább egy-két adat­tal rá tud világítani a festők személyes életére, Brod- lakoviccsal kapcsolatban ikonjain és néhány szűk­szavú korábbi szakirodalmi említésen túl szinte semmi ismerettel nem rendelkezünk, holott általánosan elfo­gadott, hogy ő ezen időszak ikonfestészetének egyik ki­emelkedő alakja. Ilia 1646-ban még Turkán festett egy Istenszülő ol­talma ikont, amely a Ívovi Nemzeti Múzeumba került be, ahol a hatalmas restaurálatlan középkori anyag mellett hátrébb szorult és még nem került publiká­lásra. További ismert, szignált és datált művei már Kárpátalján készültek. Ezek közül négy ikont őriz az ungvári Kárpátaljai Megyei Boksay József Művészeti Múzeum. Mindegyikük a Munkács környéki Orosz­végről származik. Oroszvég első templomának emlí­tése 1692-ből való, majd 1730-ban Szent Mihály titu­lusát is lejegyzik.6 Az itteni ikonjain a mester néhol vis- nyai, néhol már munkácsi festőként jegyzi magát. A legkorábbi keltezésű az Istenszülő a gyermek Jé­zussal ikon, amely az ikonosztázion egyik Alapképe le­hetett (1. kép). Az ikon haloldalán lent a háttéren ol­vasható a cirill betűs aláírás és cirill betűjelekkel meg­adott évszám: „Ilia munkácsi festő 1641.” Ez egy ha­gyományos kompozíciójú Hodigitria, Útmutató Is- tenszülő-ábrázolás, amelyen a félalakos Mária mu­tató jobbja a Gyermekre mutat, mint az egyedül üd­vözítő útra. A klasszikus kánon ugyanakkor a korszak legkorszerűbb nyelvezetén fogalmazódik meg. Rene­szánsz háttérmustra előtt látható a félalak. A festés­módot pontos vonalvezetés, valós arányrendszer, tó- nusozó színhasználat jellemzi. Finoman kidolgozott Mária fejét a maforion alatt fedő fátyol, az arc, a kezek plasztikus megjelenítése, a ruházat redőzete. Az ara­2. kép. Ilia Brodlakovics: Szent Mihály arkangyal gyüle­kezete, Oroszvégről. Ungvár, Kárpátaljai Megyei Boksay József Művészeti Múzeum, Itsz. /K-802. Fa, tempera, 102 x 80,5 cm. 17. század közepe. Fotó: Hasznos Zoltán 3. kép. Ilia Brodlakovics: Szent Mihály arkangyal, Orosz­végről. Ungvár, Kárpátaljai Megyei Boksay József Művé­szeti Múzeum, Itsz. HC-803. Fa, tempera, 102 x 80,5 cm. 17. század közepe. Fotó: Hasznos Zoltán nyozott hátteret reneszánsz vésett brokátmustra dí­szíti. Az ugyancsak Oroszvégről származó Mihály arkan­gyal gyülekezete ikont ugyancsak „Ilia Brodlakovics festő” szignálta (2. kép). A 17. század közepére datál­ható ikon képtábláján egyszerű profilozású, ráerősített keret fut körbe, amelyen belül jellegzetes reneszánsz festett keretmező látható. íves mezejében az Emma­nuel Jézust szférában felmutató Mihály arkangyal, mellette Gábor és Ráfáel arkangyalok és a mennyei erők gyülekezetének egészalakos zárt csoportja lát­ható. A festett keret alsó részén volt olvasható egykor az adományozók neve („...ilkusin és felesége”). A megkopott szignó szerint „Ilia Brodlakovics vis- nyai mester” festette a harmadik oroszvégi ikont is.7 Festett keretén fent az ábrázolás megnevezése olvas­ható: „Szent Mihály arkangyal, a mennyei erők főve­zére” ikonja (3. kép). A kivont karddal álló arkangyal szinte kilép ki a képmezőből.8 A beállítás korabeli li­turgikus könyvek metszetein lett ismertté, azonban az a lendület, amely Brodlakovics ikonján figyelhető meg, máshol nem ismétlődik meg. Lent a kereten ado­mányozási felirat töredéke maradt fenn: „...(Mihály) archisztratégosz képmását... és felesége, P... bűneik bocsánatára.” Még nem lezárt kérdés az, hogy a két Szent Mihály ikon közül melyik lehetett az ikonosztá- zionon elhelyezett tituláris ikon és milyen funkcióra készülhetett a másik. Ugyanebből az együttesből maradt fenn egy Szent Miklós ikon szintén az egykori ikonosztázion Alap­képsorából (1666) (4. kép).9 Beállítása, ábrázolás- módja visszafogottabb, rajzosabb a korábbi oroszvégi ikonoknál. Az egész alakos Szent Miklós-ábrázolás mellett lent a felsősáv alatt kétoldalt olvashatók a fel­188

Next

/
Thumbnails
Contents