Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Tanulmányok Prokopp Mária yo. születésnapjára nek hatását ebben az időszakban már Karintiában és Stájerországban is ki lehet mutatni, elsősorban az ún. einersdorfi mester műhelyében, akik számos templom kifestését végezték: Einersdorf, Altenmarkt bei Wies (Stájerország), és Ravne (Szlovénia), de egyre fokozódó provinciális jelleggel és más hatásokat is be- olvasztva.34 Ezen freskók számos tulajdonságukban hasonlítanak a siklósi falképekhez, így a boltozatok dekorációs rendszerében és hasonló díszítőelemek alkalmazásában (pl. márványozott bordák, gazdag keretek, festett márvány-imitáció táblák a lábazati zónában). Egy másik, hasonlóan Altichiero dél-tiroli követőiig visszakövethető eredetű műhely a mai Szlovénia területén működött: Tainach, Ptujska Gora (za- rándoktemplom).35 Közép-Európában ugyanakkor Altichiero közvetlenebb hatása is kimutatható: a bécsi Szent István dómban egy votívképet a mester közvetlen követője festett 1380-1400 között.3& A kép megbízója talán egy Bécsben működő padovai kereskedő volt, a mester pedig mindenképpen Padovából vagy Veronából érkezett, de tartósabb hatása Bécs környékén nem mutatható ki.37 A korszakban a művészeti újítások terjesztésében egyre jelentősebb szerepet játszottak a rajzok. A ne- ustifti ágostonos prépostság graduáléjából származó, a Madonnát ábrázoló rajz jó példa arra, hogy ebben a műfajban hogyan terjedtek Altichiero újításai, hiszen a finom rajzon pl. az Altichiero által alkalmazott gazdag építészeti hátteret figyelhetjük meg.38 A bozeni domonkos templom és a bécsi Stephansdom votívképei hasonló rajzok birtokában készülhettek, és talán a siklósi mesterek birtokában is lehettek hasonlók. A siklósi freskók stílusa távolabb áll Altichiero művészetétől, mint közvetlen követőinek — így pl. a bécsi votívkép mesterének — stílusa. Ugyanakkor nem csak magasabb színvonalú, de közelebb is áll az itáliai előképekhez, mint a fentebb ismertetett helyi műhelyek, így pl. az einersdorfi mester műhelye, amely fokozatosan lokális jelentőségűvé süllyedt. Az egész kompozíciókat és a figurák részleteit tekintve a siklósi freskók egyaránt sokkal magasabb színvonalúak, mint a kortárs stájer, karinthiai vagy akár magyar falképek. Itáliai kapcsolataik is jóval erősebbek, mint az 1400 körüli időben egyéb arisztokraták számára kifestett templomok. Ebben az időszakban a közép-európai in- ternacionális gótika hatása egyre jelentősebbé vált, és ezek az elemek gyakran keveredtek itáliai eredetű sti- láris megoldásokkal. A Lackfiak által megrendelt kifestés a keszthelyi ferences templom szentélyében (1397 előtt) pl. bár tanúskodik az itáliai trecento festészet ismeretéről, sokkal erősebben a cseh festészet által meghatározott.39 Ez a kettősség jellemzi a magyar-stájer határvidéken működő radkersburgi festő, Johannes Aquila műhelyét is. Veleméren még leginkább az itáliai tanultság dominál, itt Aquila freskóit leginkább Tomaso da Modena trevisói képeihez érezzük hasonlónak, később a műhely stílusában ez az irányzat háttérbe szorul a prágai hatások mellett (lásd Bántornya falképeit).4o A siklósi freskók és az itáliai trecento kapcsolata leginkább egy másik, újonnan megismert emlékhez hasonló: a Lackfiak által 1376- ban alapított, és minden bizonnyal az 1380-as évek folyamán kifestetett Csáktornyái pálos templom szentélyének freskói egy Vitale da Bologna művészetében gyökerező közép-európai vándorműhely munkái.4> A hazai környezet vázolásakor meg kell említeni Gerény freskóit is. Itt a Drugetek kegyurasága alatt álló rotunda falképei szintén az 1360-as évek velencei-pa- dovai festészetének (elsősorban Guariento) ismeretében készültek, még 1398, a család gerényi ágának kihalása előtt.42 Összefoglalva tehát, minden jel arra mutat, hogy ha Altichiero-val közvetlen kapcsolatra nem is gondolhatunk, a freskók mestereinek eredetét az Altichiero nyomán felvirágzó dél-tiroli festészet környezetében kereshetjük. A kapcsolatra talán magyarázatot adhat a siklósi és a neustifti ágostonos kanonokok ma ismeretlen összeköttetései, vagy Garai Miklós 1413-as, a Velence elleni hadjárat kapcsán Zsigmond kíséretében a területen tett utazása. A freskók magas színvonala és közvetlen párhuzamaik hiánya akár Magyarországon, akár a nagyrészt Garai Miklós apósa, Ciliéi Hermann által uralt Stájerországgal arra utalhat, hogy a mestereket kimondottan a siklósi templom kifestésére hozták ide. A műhely — az ismertetett két vezető mester irányításával — minden bizonnyal kellőképpen be volt rendelkezve a hasonló igények kielégítésére. Kérdés, hogy sor került-e alkalmazásukra máshol is — Siklóson mindenestre mintegy egy évtized múlva már más tanultságú festők készítették a várkápolna falfülkéinek freskóit. Jegyzetek * Tanulmányom alapja 2003-ban írt doktori disszertációm, amely a siklósi templom komplex, monografikus elemzését nyújtja: Jékely, Zsombor: Art and Patronage in Medieval Hungary - The Frescoes of the Augustinian Church at Siklós. PhD Dissertation, Yale University, 2003 (témavezető: Walter Cahn). 1 Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia, Series I. Budapestini, 1887-1889. (I/i. Rationes collectorum pontificiorum in Hungária. Pápai tized-szedők számadásai. 1281-1375.) I/i. 266, 276,310.1332 - „prior de Sykleus solvit LXX banales” (266); 1333 „Item prior de ordine super- peliciatorum de Soglos solvit XX. banales,” (276); 1335 _ „Item prior de Suclos solvit L. banales” (310). Az 1343. november 11-én a pécsi káptalan által kiadott oklevélben egy birtokadomány kapcsán hatáijelölőként szerepel a templom: „Claustrum ecclesie S. Anne fratrum supprapeliciatorum... in Soklous.” Országos Levéltár, Dl. 100013. 2 A részletekről lásd: Font Márta: Siklós középkori története. In: Város a Tenkes alján - Siklós évszázadai. Siklós, 2000, 55-76, ill. a http:// www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Telepulestorte- netek/Siklos/ honlapon. A siklósi vár építési fázi133
