Mucsi András: Kolozsvári Tamás kálvária oltára (1978)
a heraldikus részletek precíz ábrázolása, az artisztikus könnyedséggel elhelyezett lebegő mondatszalagok, valamint a kifejezetten takarékos térábrázolás, mely síkszerű jellegéből csak a legendajeleneteknél enged a fokozatosan felfedezett perspektíva törvényeinek. Miniatúrafestőről árulkodik az üde kék és rózsaszín, a fehér, az élénkvörös és az olivzöld színeknek különösen a Feltámadás-, a Mennybemenetel- és a Miklós-legenda-képeken feltűnő vidámsága. (A festményektől idegen, újabb keletű, erősen sárgult, vastag lakkréteg lényegesen tompítja a temperaképek eredetileg tisztább, világosabb színeit.) A táblaképekkel kapcsolatban felsorolt stílusjegyek alapján arra következtethetünk, hogy a táblaképfestő Kolozsvári Tamás egyúttal korának egyik legkiválóbb magyar miniátora volt. Nem volt ritkaság ebben a korban, hogy ugyanaz a festő készítse a kódexek apró méretű képecskéit és az oltárok sokkal nagyobb tábláit; elég talán a Van Eyck testvérek példájára utalni. Tamás mester előadásmódján nyilvánvalóan érződik nemcsak az egykorú nyugateurópai táblaképfestészet, hanem a gótikus cseh és osztrák, valamint a francia könyvfestészet közvetlen hatása is. Művészetével egy magyar kéziratos emlék is közeli rokonságban áll: a váci ötvösök 1424-es céhkönyvének Szent Eligiust, az ötvösök védőszentjét ábrázoló miniatúrája. A püspökként ábrázolt ötvösszent kezében aranykehellyel, rombuszmintás aranyháttér előtt jelenik meg, lábainál az ötvösmesterség munkaeszközei. Alakja olyan közel áll a garamszentbenedeki oltár Szent Miklósáéhoz, hogy a céhkönyv díszítő mesterében joggal gyanakodhatunk a miniatúrafestő Kolozsvári Tamásra. Tamás mester, oltárművének predellafelirata szerint Erdélyből származott. Abból a városból, melynek többek között Márton és György szobrászok szereztek a XIV. században hasonló művészi hírnevet. Festőnk nevét - magister Thomas pictor de Coloswar - a latin szöveg hangsúlyozottan magyar formában említi. Az a tény, hogy a királyi udvarral kapcsolatban álló oltáralapító kanonok a predella donátori feliratában közvetlenül saját neve és rangja után hivatkozik a mű elkészítőjére, bizonyítja, hogy Tamás mester korának megbecsült és nyilván sokat foglalkoztatott művésze volt, aki talán mint udvari festő, az uralkodótól is kapott megrendelést. Flogy Tamás mester a királyt és udvari környezetét, lovagi kíséretét, testőreit jól ismerhette, azt Kálvária-oltárának díszes, katonai öltözetben ábrázolt 31
